Eilos-ügy után itt a Microsoft-gate: Tiborcz István az állami szoftverbizniszt is lefölözte

Úgy tűnik, a nemzet veje szeret több lábon állni.

A lap többek között a Politicóra hivatkozva arról számolt be, hogy megnőtt a választások tétje Orbánék számára:

olyan korrupciós ügyek láttak napvilágot, amelyek nyomán egy vereség esetén akár több évre is rács mögé kerülhetnek.

A Microsoft magyarországi leányvállalatánál ugyanis belső vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy viszonteladó cégeik a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztéseknél irracionális árakon adott el üzleti Microsoft-szoftverlicenceket kormányzati megrendelők számára.

Egyáltalán nem meglepő "véletlen", hogy az informatikai fejlesztések kulcsszereplői Tiborcz István és testvére, Tiborcz Péter lettek, akiknek ráhatásuk lehetett arra, melyik cég felé lejtsen a pálya egy-egy tenderen.

A Népszava szerint a viszonteladók az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál akár 200 százalékkal drágábban adták tovább az állami ügyfeleknek.

Az így elért extraprofitból a miniszterelnök közelébe is jutott.

Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó vállalat árbevétele megduplázódott,

közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz 389 millió forint osztalékot vehetett ki belőle.

A kormányzati vevők ráadásul nemcsak túlárazva vásároltak, de sokszor teljesen fölöslegesen is vásárolták a licenszeket, mivel azokat semmire sem használták föl.

A Microsoft amerikai központja 2015-ben kezdte vizsgálni a masszívan korrupciógyanús gyakorlatot, aminek következtében Sagyibó Viktort, a Microsoft kormányzati üzletágának volt vezetőjét és Papp István volt vezérigazgatót menesztették, aggódni azonban nem kell értük:

előbbit Lázár János apparátusa szívta föl, utóbbi a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez került, a Fidesz jóvoltából tehát menedéket kaphattak az állami szférában.

A Népszava azt is kiemelte, hogy bár Lázár János tagadta, hogy a cég tovább visgálódna a kormányzati intézmények tájékán, ezzel szemben a valóság az, hogy tíznél is több magyar kormányzati intézménynél és állami cég körül zajlik a procedúra:

az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is nagyító alatt van.

Ezeket a cégeket és intézményeket vizsgálják

Portálunk birtokába jutott a vizsgálat tárgyát képező állami intézmények és cégek listája (az évszámok az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó közbeszerzéses szerződések dátumát jelölik):
 
  • 2011: Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF)
  • 2011-15: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)
  • 2013: Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ)
  • 2013-15: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
  • 2014-15: Magyar Posta Zrt.
  • 2014: Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
  • 2014: Magyar Államkincstár (MÁK)
  • 2014: Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
  • 2014: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI)
  • 2015: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH)
  • 2015: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)
  • 2015: Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI Zrt.)

Az is jól mutatja, hogy a tengerentúlon nem veszik félvállról az ügyet, hogy a folyamatba már az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) is bekapcsolódott.

A Népszava információi alapján a vizsgálat tehát jelenleg is tart, az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma pedig példátlanul magas, akár 1 milliárd dollár fölötti büntetéssel is fenyegetheti az amerikai szoftvercéget.

A NAV-nál mondhatta azt a Microsoft, hogy ebből elég volt

A napi.hu írt részletes cikket arról, hogy a magyar adóhatóság céges szoftvervásárlásai kapcsán talált a Microsoft gyanús pénzügyi eltéréseket. Mint írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy 2014 májusban kötött szerződése valós és papírokon feltüntetett összege között több száz millió forintos különbséget találtak, és a hiányzó összegről mindmáig nem derült ki, hogy pontosan hova, vagy kihez került.