Vegye kezébe az egészségügy rendbetételét, menjen el szavazni április 8-án!

Szent János-kórház (fotó: MTI / Balogh Zoltán)

"Mi van, ha ez még csak a kezdet? Mi van, ha megsérült, egyedül van és a 112-et hívja, és nem veszi fel senki? Mi van, ha egyáltalán nem jön segítség?"

Így szól a Die Hard 4 című film legendás fenyegetése a rendszer összeomlásáról. A magyar egészségügy - jellegéből adódóan – ugyan nem fog, nem tud összeomlani, viszont minden egyes nappal rosszabb lehet.

  • Aki volt mostanában kórházban, az tudja ezt.
  • Aki töltött kilátástalan órákat a sürgősségin, szintén tudja.
  • Aki egyike annak 440 ezer magyarnak, akinek nincsen háziorvosa, tudja ezt.

 

  • Ha hónapokat kell várnia egy szimpla vérvételre, vagy ultrahangvizsgálatra már ismeri a valóságot.
  • Ha tízezreket fizet azért, hogy időben ellássák, ismeri a valóságot.
  • Ha a kórházba a rokonai vitték be Önnek a WC-papírt és a gyógyszert, szintén ismeri a valóságot.

 

  • Nincs több hazugság, ha Ön számára a kórházi fertőzések okozta halálok nem statisztikai adatot jelentenek, hanem családi tragédiát.
  • Nincs több hazugság, ha az Ön rokona úgy halt meg, hogy órákig vitte ide-oda a mentő, mert nem tudták egyetlen kórházban sem fogadni.
  • Nincs több hazugság akkor sem, ha az Ön rokona halt meg vizsgálat nélkül a sürgősségi osztály padlóján.

A magyar egészségügy beteg, azonnali beavatkozásra és rendszerszintű átalakításra szorul, és ezt a munkát már április 9-én el kell kezdeni. De ehhez arra van szükség, hogy a politikai döntéshozók megértsék végre, elég a propagandából, a magyar emberek nem akarnak egy kórházi folyosón meghalni.

Ne törődjünk bele a sorsunkba, menjünk el szavazni!