Orbán fogorvosa is gyanús közbeszerzések miatt tűnik fel az OLAF-jelentésben

Tudatosan vásároltak túlárazott gépeket. 

A portál úgy tudja, hogy a miniszterelnöki fogorvos ugyan nem érdekelt azokban az offshore elemekkel tarkított céghálóban, aminél az OLAF súlyos, szándékos szabálytalanságokat tárt fel, de az Európai Csalás Elleni Hivatal összekapcsolta az ügyet a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, és a program koordinálására felkért OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot.

Az OTI pedig Szűcs László mellett Bátorfi Béla érdekeltségébe is tartozik. Az OLAF a két férfit a 2016 áprilisában tartott helyszíni ellenőrzés során ki is hallgatta, Szűcsöt tanúként, míg Bátorfit az OTI-nál végzett tevékenységéről kérdezték.

A 24.hu szerint a fogorvosi cégháló, illetve az OTI kapcsán összesen több mint 700 millió forint közpénz kerülhetett magánkézbe, az Elios-ügyhöz hasonló módon, ahol a kormány által támogatott program alatt, a lehető legtöbb uniós támogatás megszerzése érdekében dolgozhattak össze a cégek.

A portál arról számol be, hogy a lavinát egy, a bajor igazságügyi minisztériumnak címzett névtelen levél indította be, amiben leírták, hogy egy magyarországi projektben jogellenes támogatást fizetek ki arra a tranzakcióra, mikor a német Primacon GmbH használt gépet adott el a „Dr. Hacker” vállalkozásnak. Az OLAF ekkor kezdett el vizsgálódni Mosonmagyaróváron, a magyar fogászat fellegvárában, ahonnan a szálak egészen az amerikai Delaware államig vezettek. Húsz egymással összefüggő uniós projektben is durva túlárazásokat találtak, például a fogászati szkennereket tudatosan a piaci ár többszöröséért szerezték be.

Az egyik séma az volt, hogy a gépeket a gyártó kanadai Dental Wings Inc. vállalkozástól egy offshore társaság, a delaware-i székhelyű Consulting Expert Inc. megvette, ő eladta az Island-csoport egyes tagjainak, ezek pedig valamivel magasabb áron továbbadták az uniós támogatásra jogosult kedvezményezetteknek. Így a támogatás címzettjei az átlagos árnak a 3-4-szereséért vásárolták meg a azokat.

Az OLAF arra jutott, hogy a csoport tagjainak ismerniük kellett a valódi piaci árakat, tudták, hogy jóval olcsóbban is megvehették volna a gépeket, ehelyett részt vettek a projektkiadások manipulálásában.

Ezen szabálytalanságok feltárása után jutott el az OLAF az OTI-hoz, ami a gyanú szerint túl sok „szakértői napot” jelenthetett be és kötelező részvétele a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívásában sérthette a közbeszerzési irányelvet. Az OTI a kormánnyal kötött megállapodást a Magyar Fogászati Turizmus program menedzselésére és csak a know how-t tőlük megvásárlók pályázhattak az akkori sajtóhírek szerint 4,5 milliárd forint fogászati fejlesztési támogatásra.

Az OLAF azt kifogásolja, hogy a magántulajdonú vállalat kötelező szolgáltatási költségét beillesztették a felhívásba, amivel a cég így milliós hasznot szerzett. Az átlagos nettó szerződéses érték 4 millió forint körül volt, ami összesen 532 millió forint. Ez pedig már meghaladja a közbeszerzési értékhatárt -írja a 24.hu.

Ezen felül akadt olyan eset is, ami már a hazai közélet szereplőinek is szemet szúrt. Az Island projektjei közül akadtak olyanok, amelyek az OLAF által kifogásolt GOP-os pályázati felhívások alá tartoztak, de ebből a keretből nyert összesen több mint 300 millió forintot tizenegy, azonos címen, a budai Bajvívó utcában bejegyzett cég is, amelyekről később kiderült, hogy a fogászatok nem is működnek.

A Jobbik képviselője, Lukács László György azt firtatta, hogy milyen szerepe lehetett ebben a Bátorfi érdekeltségéhez tartozó OTI-nak , mivel ettől a cégtől vásárolhattak innovációs szolgáltatásokat a pályázók, tehát szerinte a pénz „javarészt visszakerült Bátorfi Béla gazdasági üzletkörébe”.

A portál úgy tudja, hogy OLAF-jelentésbe is bekerült a Bajvívó utcai eset, azzal, hogy az OTI minőségbiztosítást végzett olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek. Erre azt válaszolta a cég: mivel az OTI – dokumentumokkal bizonyíthatóan – tanácsadást nyújtott 15 nem működő fogászatnak, és a támogatást 2014-ben kifizették, ami csak létező működési engedéllyel volt lehetséges, ezért az OTI számára mindegy, hogy ezt követően mi történt a vállalkozásokkal.