Az ECFR szerint Lengyelország illiberális tendenciáit kellően sikerült megfékezni azzal, hogy az Európai Unió felvillantotta a rettegett hetes cikkely életbeléptetésének lehetőségét, így a szervezet szerint ez a taktika a Fidesz-kormánnyal szemben is működhet.
Nem az ellenzék volt "béna"
Az elemzés kiemeli, hogy Orbán Viktor kizárólag a migráció elutasítására építette kampányát, a választási rendszer pedig alig hagyott mozgásteret az ellenzéki pártok számára, így a kontinensen példátlan módon
a szavazatok nem egész 48 százalékával a parlamenti helyek 67 százalékát szerezte meg, és annak ellenére kétharmados felhatalmazással kormányozhat, hogy több mint 100 ezer vokssal többen szavaztak az ellenzéki pártokra, mint a Fideszre.
Az írás arra is rámutat, hogy a magyar médiát is egyértelműen a kormánypárt dominálja, a többi politikai álláspont megjelenésére szinte alig van lehetőség, és ez a választási kampányban sem volt másképp.
Az ECFR az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) álláspontját is idézi április 8-ával kapcsolatban:
"az állami és kormánypárti erőforrások közötti széleskörű átfedések (...), a fenyegető és idegenellenes retorika, a torz médiaviszonyok és az átláthatatlan kampányfinanszírozás lekorlátozta a valódi politikai vita lehetőségét".
A szerzők szerint a végeredmény az Orbán által kiépített háborús jellegű, erőfölényével visszaélő politikai apparátus és kultúra méltó végeredménye, a magyar viszonyok pedig általánosságban egyre jobban kezdenek az oligarchák és kegyencek által dominált orosz politikai színtérre hajazni.
A cikk egyik legfontosabb megállapítása, hogy
míg az Orbánhoz lojális szereplőkhöz korlátlanul áramlanak az uniós és állami pénzek, addig a Fidesz ellenfeleit különadók, bírságok, hatósági vegzálások és teljes körű elhallgatás vagy rágalomhadjáratok sújtják.
Mi várható az újabb kétharmadtól?
Az elemzés felidézi, hogy március 15-én a miniszterelnök már attól sem riadt vissza, hogy nyíltan "erkölcsi, politikai és jogi elégtétellel" fenyegesse a neki nem tetsző közéleti szereplőket és pártokat. A cikk hozzáteszi, hogy Orbán az újabb kétharmaddal még inkább kiterjeszti és megszilárdítja majd autoriter rendszerét, a fékek és ellensúlyok maradékát is felszámolja, és minden eddiginél keményebben támadhatja a civil szervezeteket és aktivistákat.
A nyugat nem lehet közömbös a jogtiprással szemben
Az elemzés rámutat, hogy Brüsszelben és Washingtonban már komolyan gondolkoznak azon, hogyan tehetnék helyre a Fidesz elnökét, amihez a szerzők a következő stratégiát javasolják:
- Ki kell csinálni Orbán oligarcháit: A 2020 utáni uniós költségvetési ciklus tárgyalásai során az EU-nak rá kell szorítania Orbánt, hogy eljárásokat indítson az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentései nyomán, és ezeknek érdemi eredménye is legyen. Hiszen - mint hangsúlyozzák - a magyar GDP 4 százalékát kitevő uniós pénz érkezik évente hazánkba, ám ennek nagyjából 62 százaléka Orbán Viktor szűk körénél landol, ami elfogadhatatlan.
- Le kell dobni a hetes cikkely "atombombáját": A szerzők szerint az uniónak foganatosítania kell a hírhedt hetes cikkely kényszerítő intézkedéseit az Orbán-kormánnyal szemben, és meg kell vonni a szavazati jogukat Brüsszelben (vagy legalább határozottan fel kell villantani ennek lehetőségét a kabinet előtt).
- Az Egyesült Államoknak is lépnie kell: A cikk javaslatai között az is szerepel, hogy az Egyesült Államoknak egyenként vizsgálnia és szankcionálnia kell a kormányhoz köthető gyanús egyéneket és vizsgálnia kell, nem kötődnek-e azok nemzetközi bűn-, illetve terrorszervezetekhez. A megregulázás módjára a szerzők a 2014-es kitiltási botrány intézkedéseit hozzák föl példaként, mondván hasonló határozatokat lehetne foganatosítani Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Andy Vajna, Habony Árpád, Rogán Antal és számos kormánypárti politikus ellen, ami azt üzenné Orbánnak és körének, hogy nem lophatnak büntetlenül.
Nem szabad mindenkit egy kalap alá venni
A szerzők ugyanakkor figyelmeztetnek:
a magyar népet nem szabad magára hagyni vagy büntetni, hiszen a többség Orbán korrupt rendszere ellen szavazott és a többség egy békés, fejlődő és szabad országban szeretne élni, ami az EU tagja.
A tanulmány a következő gondolattal zárul:
"Válaszolnunk kell a segélykiáltásaikra, lépéseket kell tennünk, hogy megvédjük az ország gyengülő demokráciájának maradékát és fenn kell tartanunk a valódi változás reményét."
Nyílt levél Merkelnek: "Bűnrészességet vállal a magyar demokrácia elleni támadásokban"
"Azért írjuk ezt a levelet, mert aggasztónak tartjuk, hogy bűnrészességet vállal a magyar demokrácia elleni támadásokban"- ezzel a gondolattal indul a levél, melyet újságírók, értelmiségiek, civil szervezetek tisztviselői és írók fejezik ki aggályaikat az április 8-ai magyar választás végeredményével, illetve annak körülményeivel kapcsolatban.