Hetven éves (lenne) a Közért

Bár a rendszerváltás elsodorta őket, a szó velünk maradt.

Hetven éve, 1948. május 7-én jelent meg kormányrendelet a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. létrehozásáról. A köznyelvbe Közértként átment vállalat régen nem létezik már, de neve sokak számára ma is egyet jelent az élelmiszerboltokkal.

A Közért egyik elődje az 1911-ben a drágaság megfékezésére létrehozott Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzem volt, amely ötven boltjában olcsó, jó minőségű húsárut kínált a főváros lakóinak. Az üzemet 1948-ban vonták össze másik három kereskedelmi vállalattal, a "Közért" május 15-én kezdte meg működését. Feladatának a közellátás biztosítását jelölték meg, a részvénytársaságból a következő évben lett "nemzeti vállalat". Alapításakor 358 budapesti és 31 vidéki üzlet tartozott hozzá, ami a budapesti bolthálózat alig négy százalékát jelentette, és háromezer dolgozót foglalkoztatott. Az élelmiszer-kereskedelemre a tervgazdaságban a merevség és a megyei elkülönültség volt jellemző, így a vidéki boltokat hamarosan elcsatolták, a budapesti üzletek száma viszont gyorsan emelkedett.


    
A kezdeti időszakban a liszttől és a cukortól kezdve a kenyéren és a zsíron át a tejig mindent a pultoknál mértek ki. Ezért is jelentett hatalmas szenzációt, amikor 1955-ben a Mártírok útján (a mai Margit körúton) megnyílt a főváros és az ország első önkiszolgáló üzlete. Tíz éven belül már a Közértek nagyobb része ebben a rendszerben működött, és a hatvanas évektől épültek a nagyobb alapterületű és szélesebb választékot kínáló ABC áruházak. A Közérteket többször átszervezték, a nyolcvanas években 12 Közért vállalat működött meghatározott, egymást át nem fedő kerületekben. Az 1600 üzletben 12 ezer alkalmazott dolgozott, a forgalom 28-30 milliárd forintra rúgott, a fővárosban vásárolt élelmiszerek 60 százalékát a Közért árusította.


    
A rendszerváltás idején a közérteket több ütemben privatizálták, a folyamat 1996-ra fejeződött be. A kisebb boltokat és a szerződéses üzleteket előprivatizációs licittel adták magánkézbe, a nagyobb üzleteket három fordulóban értékesítették, a hálózat kialakítására is alkalmas boltok többségét az osztrák Spar, a belga érdekeltségű Duna Fűszért (a későbbi Profi lánc) és a magyar CBA nyerte el. 2012-ben a Profi üzletlánc tulajdonjoga átkerült a Coop és a CBA üzletláncokhoz.


    
A Közért mellett működött 1952-től a Csemege Kereskedelmi Vállalat - elsősorban Budapesten és a Balaton környékén -, amelyet kifejezetten a korszerű kereskedelmi módszerek meghonosítása és elterjesztése érdekében hoztak létre.

Ez a vállalat - amelynek az osztrák Julius Meinl cég által ihletett kosaras emblémája igen sok boltot díszített anno - a privatizáció során az osztrák Meinl tulajdonába került, 2001-től 2012-ig a belga Delhaize csoport tulajdonaként Match néven működött, majd a cég magyarországi kivonulása után az üzletek többsége a CBA, Coop és Spar üzletláncok része lett.

Fotó: Fortepan.hu