A portál komrányközeli forrásokra hivatkozva azt írja: paradigmaváltásra készül Orbán Viktor a titkosszolgálatoknál, ennek keretében kaphat a jövőben új, a privát szférát is érintő feladatokat az Információs Hivatal. A portál szerint már Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi megbízása is a paradigmaváltás része.
A portál információi szerint Orbán Viktor már a választások előtt eldöntötte, hogy szakít az elmúlt 28 év gyakorlatával, és a jövőben sokkal aktívabban kívánja felhasználni a titkosszolgálatokat – elsősorban a hírszerzést – a kormány a stratégiai gazdasági és politikai döntéseinek előkészítéséhez, valamint a magyar érdekek védelme mellett, azok képviseletére és az érvényesítésére is. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest a kormány várhatóan konkrétabb hírigényt fogalmaz majd meg titkosszolgálatokkal szemben.
Kiemelt hangsúlyt kaphat a „cég” munkájában a külpolitikai, nemzetbiztonsági, katonapolitikai és nemzetgazdasági döntésekhez szükséges információk megszerzésén túl kiemelte feladata lesz a hírszerzésnek például a nemzetgazdasági szempontból különösen fontos iparágak, a magyar gazdaság meghatározó vállalatainak, vállalkozóinak érdekvédelme, piacra jutásuk támogatása, piaci pozícióik erősítése.
Forrásaik szerint ez – ki nem mondva – azt jelenti, hogy a titkosszolgálatnak a jövőben a maga speciális eszközeivel segítenie, támogatnia kell a magyar cégek bevezetését a nyugat-európai tőzsdékre. Továbbá képesnek kell lennie olyasféle helyzetek előrejelzésére (hosszabb távon megakadályozására is), amelyek során – például – egy magyar többségi tulajdonban álló cég pozícióit az adott országban megkísérlik nem piaci eszközökkel befolyásolni.
Emellett a kormány a jövőben minden korábbinál pontosabb képet szeretne kapni arról, miként vélekednek döntéseiről Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, és mind jobban tisztában akar lenni azzal, hogy az Európai Unió meghatározó, véleményformáló politikusai a színfalak mögött hogyan terveznek reagálni a magyar kormány lépéseire, törekvéseire; a nekik nem tetsző magyar intézkedésekkel szemben mikor és milyen ellenlépéseket kívánnak megtenni. Ezek az információk nélkülözhetetlenek a Brüsszellel vívott „szabadságharc” sikeres folytatásához.
A lap által megkérdezett szakértők szakértők némi párhuzamot vélnek felfedezni a titkosszolgálatok feladatainak átalakítását célzó magyar törekvések és az orosz modell között: emlékeztettek rá, hogy Oroszországban Vlagyimir Putyin látványos meggazdagodása mögött – egyes becslések 200 milliárd dollárra teszik az orosz elnök magánvagyonát, s őt tartják a világ leggazdagabb emberének – sokan a titkosszolgálatokat, továbbá az elnök titkosszolgálati múltját sejtik.
A portál emlékeztet Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László házelnök régóta húzódó konfliktusára: Kövér ugyanis mindenáron fenn akarta tartani az egymással versengő titkosszolgálatok rendszerét. Ő hitt abban, hogy a versengő hírszerzések és elhárítások (polgáriak és katonaiak egyaránt) egymást – és egymás híreit – is ellenőrizve pontosabban szolgálják ki a kormány hírigényét, mintha egy konglomerátumba szerveznék az összes titkosszolgálatot.
Emellett Kövér – és vélhetően az ő hatására Orbán is – mind ez idáig nem akarta, hogy bármelyik miniszter kezében is túl nagy (titkos információs) hatalom összpontosuljon.
És főleg azt nem, hogy Pintér Sándor legyen az az valaki. Noha Pintérben a miniszerelnök maximálisan megbízik, Kövér már korántsem annyira. Kettejük hagyományos „jó” viszonyával magyarázzák bennfentesek, hogy Pintér 2010-ben megkapta ugyan az alkotmányvédelmet és a szakszolgálatot, a külföldi hírszerzést azonban előbb a Külügyminisztérium alá szervezték, majd a Miniszterelnökséghez, azaz Lázár Jánoshoz, akivel Pintér viszonya, ha lehet, még kevésbé volt jó, mint amilyen Pintér és Kövér kapcsolata.
Egyértelmű tehát, hogy Orbán döntött: Pintér Sándor (és Szijjártó Péter) kezében nagyobb biztonságban tudhatja a hírszerzést, mint az elmúlt négy évben Lázár Jánoséban, ez persze Lázár János látványos háttérbe szorítását látva nem is csoda.