- A honlapotokat felkeresők a zenekar eddigi históriájával könnyen megismerkedhetnek, ezért én „csupán” arra lennék kíváncsi, hogy mi visz rá öt zenészt a harmadik évezredben, hogy középkori világzenét játsszon? És mint alapítót kérdezlek, voltak ennek (zenei) előzményei nálad?
- A középkori daloknak olyan letisztult, fülbemászó dallamvilága van, hogy nagyon könnyen megtalálja az embert. A dobosunk kivételével a zenésztársaimnak komoly népzenei előélete volt, így, amikor csatlakoztak a zenekarhoz, nem volt idegen nekik a folklórnak ez a valóban nem széles körben ismert válfaja. A magam részéről, már a legelső saját szerzeményeim is ebben a stílusban íródtak. Amolyan naív alkotóként, öntudatlan középkori inspirációk, dallamok jöttek, születtek a hangszereimen. A középkori zene tudatos megközelítése majd csak jóval később jött, amikor beléptem hazánk egyik legfoglalkoztatottabb középkori zenekarába, a Hollóének Hungaricába, ahol négy évig játszottam.
Egyszóval, a középkori zene talált meg minket, a magával ragadó dallamvilágával és a hozzájuk fűződő történeteivel, mítoszaival, legendáival.
- Néhány szóban bemutatnád a zenészpartnereidet?
- A Bordó Sárkány frontembere és másik alapítótagja, a Junior Prima Primissima díjas, utolérhetetlen kobozművész, Szlama László, a Zeneakadémia egyik pengetős tanára (koboz, citera, középkori síp, ének), továbbá a hegedű ifjú virtuóza, Fábi János, a Zeneakadémia hallgatója (hegedű, középkori síp), Kiss Ernő, a zenekar csodálatos mandocello fenoménja, aki bár a születésnél nem volt jelen, de egy évvel később már velünk volt (mandocello, tambura), illetve, legújabb „szerzeményünk”, kiváló és páratlan dobosunk, Szőke Miklós (dobok), valamint jómagam (középkori duda, középkori síp, furulyák, ütőhangszerek, ének).
A zenekar teljes neve: Bordó Sárkány Régizene Rend.
Bordó: a bordó, vagy „bourdon” hangzás zenei szakkifejezés, jelentése: bizonyos hangszerek által kibocsájtott kitartott basszus hang, mely hangzás polifonikus (többszólamú) hangzást kölcsönöz a hangszernek. Ilyen hangszerek pl: duda, tekerő, orgonapontos koboz kíséret.
Sárkány Rend: a Luxemburgi Zsigmond által alapított 2. világi lovagrend Magyarországon (az 1. világi a Szent-György Lovagrend volt). A név utalás a középkorra.
Régizene: a zenekar régi korok zenéjét játssza, de nem csak középkori, hanem esetenként 17-18. századi muzsikát is.
Rend: sajátos névválasztás, nem zenekar, együttes, vagy band, hanem mi is,
mint anno a lovagok, „rend”-be tömörülünk, nekünk is megvan a küldetésünk, missziónk, mégpedig a zenei önkifejezés mellett, a magyar és európai középkori zene terjesztése hazánkban és szerte Európában.
- A Bordó Sárkány eddigi nyolc éves fennállása alatt toronyát-boronyát bejártátok már, 12 külföldi országban is játszottatok. Érzékeltek-e különbséget a hazai közönség reakciói és a nemzetközi fogadtatás között? Hol van nagyobb keletje a ti muzsikátoknak, itthon vagy határainkon túl?
- Eddig három különböző intenzitású és formájú közönség reakciót tapasztaltam:
1. Északi blokk (Németország, Norvégia). Visszafogottak, nehezen oldódnak. A norvégok különösen ilyenek, annyira, hogy a poroszos németek hozzájuk képest hippiknek tűnnek. Azonban, ha a norvégok levetkőzik a családi és a tágabb, társadalmi konvenciók útján beléjük táplált „jólneveltséget” – és ehhez bizony idő kell –, akkor megéri a várakozást, mert a legnagyobb partiarcok tudnak lenni.
2. Déli régió (Olaszország, Spanyolország). A legoldottabbak minden nép közül, hihetetlenül el tudják engedni magukat, óriási népünnepélyt csinálnak, a leghálásabb közönség. Nagyon közvetlenek a koncerteken és a fellépések után is, mindenki a legjobb barátunkká válik.
3. Keleti blokk - Ide tartozik hazánk is. Oldottságban a fenti kettő közé esünk. A magyarok amolyan figyelős, intellektuális beállítódással szemlélik a koncertet, a bennünk lévő zárkózottság (konvencionalitás, gátlás, nem tudom) miatt kell idő, míg felszabadultak leszünk. Itthon nem ritka, hogy a koncert utolsó harmadában lesz igazán jó a hangulat, szemben a déliekkel, akik már az első számnál szétszedik a színpadot. A keletiek közül egyébként a lengyelek a legfelszabadultabbak. Franciák - no comment, ők nem normálisak (a legjobb értelemben). (nevet)
- Szerinted milyen lehetőségei lehetnének a zenekarnak Európán kívül?
- Világhódítás… Ha hívnának. (nevet)
- Nemrég jelent meg A Lány és a Sárkány címmel az új albumotok, és megkeresésünk egyik apropóját ez is adja. Viszont, ezt megelőzően már két lemezzel is jelentkeztetek. A kiadványokat néhány mondatban bemutatnád olvasóinknak?
- Mindhárom lemezünk a rajtuk található egy-egy Bordó Sárkány szerzeményről lett elnevezve. A három album címe tulajdonképp összefoglalja a lemezek stílusát, atmoszféráját.
Az első, a Világfa, a legautentikusabb anyag lett, itt még maradtunk a gyökereknél. A későbbi dalainkhoz képest kevésbé útkereső, olyan mint a nyers nyírfa háncs, érződik rajta a természet ősi illata. Az Óperencia a legvidámabb, legutazósabb lemezünk, itt távolodunk az autentikus vonaltól, no nem messzire, csak az Óperencián túlra. (nevet) Színes, bulis középkori könnyűzenei album lett. A Lány és a Sárkány talán a legösszetettebb, valóban a legkísérletezőbb, helyenként progresszív, az Óperenciával ellentétben meditatív, helyenként sötétebb tónusú anyag lett.
Ha testrészekre kellene lebontani, akkor a Világfa a szív, az Óperencia a végtagok, A Lány és a Sárkány pedig a köldök dalait játssza.
- Tegyük most már a lejátszóba a friss korongot. Az erre került dalok egy elég vegyes zenei palettát mutatnak fel, illetve több évszázadnyi időt fognak át. És mindenképpen emeljük ki, hogy nem mind átdolgozás, hanem már négy saját szerzeményt is tartalmaz. Az új CD számomra, mondhatni a „legbátrabb”, legszínesebb anyagotok.
- Sokáig, öt évig érlelődött az új lemez és ez szerintem jót is tett neki. Érettebb, mint a korábbi albumunk és azt gondolom, hogy itt teljesedik ki, érik be a zenei stílusunk. Egyértelmű az irányvonal, hogy itt egy erős középkori gyökerű, de legalább ennyire dominánsan, önkifejező zenéről van szó. És igen, a 10 számból négy saját szerzemény, ami megítélésem szerint, annak ellenére, hogy nem mindegyike markánsan középkori dallamvezetésű, mégis belesimul a lemezbe. Ez a saját számok és az átdolgozások egységes és kísérletező hangszerelésének köszönhető. Bátran hozzányúltunk az átdolgozás nótákhoz, rengeteg saját zenei betéttel fűszereztük meg a gyönyörű középkori dalokat, táncokat és szenténekeket, végig ügyelve arra, hogy az átdolgozott francia, szefárd zsidó, katalán, vagy magyar dal, vagy tánc azért megtartsa az eredeti karakterét.
- Az új lemez kapcsán büszkén elmondható, hogy a címadó dal az első szöveges saját szerzemény a zenekar történetében, és ami érdekes és sikeres karriert futott már be eddig is, hiszen több iskolában is a rajz- és magyar órákon „tananyag” lett.
- Tavaly tavasszal a Debrecen melletti Téglásról azzal keresett meg a művészeti iskola rajzszakos tanárnője, hogy A Lány és a Sárkány című szerzeményünkre grafikai szakos diákjai illusztrációkat készítettek. Mondanom sem kell, hogy ez mekkora meglepetés volt és mennyire jólesett nekünk. A tanárnő a gyerekek rajzait elküldte a zenekarnak, mi pedig büszkén posztoltuk őket közösségi oldalukon, ezzel pedig szinte lavinát indítottunk el. A posztunkból, kis szerénytelenséggel mondva, mozgalom lett, ugyanis a következő hónapokban még hat iskolából, több száz gyerekrajz érkezett A Lány és a Sárkány, később a Világfa című szerzeményünkre.
A hab a tortán pedig az volt, amikor a kecskeméti Móra Ferenc Gimnáziumból nyelvtan dolgozatokat kaptunk. A dal szövege kvázi „tananyag” lett, hiszen nyelvtani elemzésként szerepelt a dolgozatokban, ahol a nyolcadik osztályos tanulók szótagolás, hangrend, hangtörvények, mássalhangzótörvények, szófajok témakörben jegyet is kaptak munkájukra.
A dolog pikantériája, hogy a dalt eredetileg nem gyermekek számára írtuk, mégis megtalálja az utat a zeneszerető és értő pedagógusok által hozzájuk is.
- „Ti magyarok” címmel a magyar történelem dicső napjait is felidézitek, méghozzá a legautentikusabb forrást használva, Tinódi Lantos Sebestyén szövegével.
- A „Ti magyarok” – eredeti címén „Eger vár viadaljáról való ének história” – egy 1800 strófás Tinódi végvári ének. Nagyon szerettük a művet, de nem gondoltuk, hogy szerencsés ötlet lenne az összes strófát szerepeltetni a dalban. (nevet) Hogy a mai zenei beállítódáshoz, befogadó hajlandósághoz igazítsuk a hosszát, az 1800 strófából hosszas tanulmányozás után 24, majd 12, végül 6 strófa maradt, amihez végül plusz kettő jött még, amely Szlama Laci saját strófakölteménye a dal végén. Hadd ne próbáljam érzékeltetni milyen kihívás 6 versszakban úgy Tinódit játszani, hogy megmaradjon a mondanivaló és ne legyen méltatlan az eredetihez. Hogy sikerült-e kompakt dalt varázsolni, azt döntse el a hallgató.
A klip az egri várban, tehát az eredeti helyszínen készült. A zenekar az Egri Végvári Vigasságok meghívott fellépője volt, így a koncertbejátszások adottak voltak. Az egri hagyományőrző vitézek minden év augusztusában, a fesztivál egyik szerves programjaként felidézik a csatát egy igen látványos, dramatizált, megírt színdarab formájában. A szervezőktől engedélyt kaptunk a csatában való részvételre, a MNM-től pedig megkaptuk a forgatási engedélyt, így egy igazi várostromot tudtunk megjeleníteni a klipben.
- Felkerült egy – kisebb-nagyobb túlzással – akár kakukktojásnak is nevezhető dal az albumra, a záró Utolsó lehelet, ami inkább klasszikus zene, mint középkori muzsika.
- Igen, ez valóban egy bonus track hangulatú darab. A története a következő: A dal 17 évig pihent egy fiókban! Még 2000-ben szereztem az Utolsó leheletet, egy szerelemnek szóló utolsó segélykiáltás voltaképpen. Eredetileg hegedűre és gitárra íródott. Több hegedűsnek, köztük klasszikus muzsikusoknak is megmutattam, de senki nem tudta olyan felfogásmódban, kifejezően eljátszani, ahogy én szerettem volna hallani, ahogy elképzeltem. Így beraktam a fiókba és, mint mondtam, 17 évet pihent benne.
A mostani lemez készítésekor jutott eszembe, hogy a szerzemény komolyabb hangvétele passzolna az album hangulatához. Valóban nem középkori, hanem teljesen barokkos dallama van, de a régizenébe simán belefér. A következő ötlet az volt, hogy akkor már bolondítsuk meg. Ha a lemeznek van egy sötét tónusa, vajon hogy szólna nagybőgővel? A zenekar menedzsere, Csúcs Kriszta a Virtuózok első három évadának marketing igazgatója volt, és jól ismerte Kökény Tamást, a tehetségkutató második szériájának abszolút győztesét. Megkérdezte őt, vállalná-e, hogy feljátssza a darabot és örömmel igent mondott. Elkezdtünk próbálni és Tamás magával ragadó nagybőgő, valamint Kiss Ernő gyönyörű játékának köszönhetően az Utolsó lehelet újra és újra lélegzethez juthat.
- Egy-egy új dal, vagy egy komplett nagylemez elkészítése előtt milyen és mennyi előkészítő munkát igényel? Milyen forrásokhoz nyúltok?
- A saját szerzeményeket én viszem le a próbaterembe. Ha pengetős hangszeren születik a kompozíció, akkor a harmónia javaslattal együtt (lásd A Lány és a Sárkány), ha fúvós hangszeren, akkor csak a dallamot. A zenekaron belül pedig a többiekkel együtt építünk a dalból, vagy dallamból szerzeményt.
Eddig úgy néz ki, hogy a középkori dalok átdolgozására vagy Laci, vagy én teszek javaslatot. Talán kiábrándító, de kézenfekvő forrás a világháló. Mivel imádjuk a műfajt, mi is hallgatunk középkori zenekarokat, műveket, és ha valami megtetszik nekünk, utánanézünk, honnan ered a dal és próbálunk eljutni az eredeti, autentikus forráshoz, hogy magunk tudjuk felépíteni a művet. A másik forrás a középkorból ránk maradt daloskönyvek, kódexek, kották. A harmadik pedig az utazásaink által, a fesztiválokon, más középkori bandáktól hallott dalok, táncok, amiket – mint valami népdalt – továbbadnak nekünk (és fordítva, mi is továbbadjuk másoknak) és feldolgozzuk.
- Egy-egy fellépés alkalmával gyakran dolgoztok együtt más művészeti csoportokkal is. Ilyen esetben szükséges-e egy hosszabb közös felkészülés, vagy mivel mindenki profi a saját területén, csak minimális egyeztetés elég? Vannak-e már ehhez bejáratott partnereitek, vagy mindig mással kooperáltok?
- Igen, a színpadi show-t erősítendő, időről-időre dolgozunk együtt tűzzsonglőrökkel, hagyományőrző- és hastáncosokkal, vizuál mágusokkal (projektoros vetítés). Nincs komoly előkészület, a vendégművészeknek elküldjük a dalokat és egy minimális koncepciót, teret hagyva nekik az alkotói kibontakozásra. Nagy gyakorlattal rendelkező csapatokkal dolgozunk együtt, így néhány próba elég szokott lenni. Vannak bejáratott, visszatérő formációk, de kísérletezünk más csoportokkal is.
A Sárkányok, fellépéseiken három különböző területen szórakoztatják a közönséget korabeli viseletben:
Színpadi fellépés – a színpadi műsoridő 90 perc, melyet énekelt dalok és hangszeres szerzemények alkotnak.
Vásári mulattatás – vásárok, várjátékok, reneszánsz karneválok, utcai vonulások,
illetve egyéb, hagyományőrző rendezvények „hangulat-varázslása” középkori dudákkal, sípokkal, pengetős hangszerekkel, dobkísérettel.
Magyar és középkori táncház – táncház, tánc-tanítás. A táncház, valamint a vásári mulattatás műsorideje korlátlan.
- A fellépéseitek során a modern technikát (is) alaposan felhasználó zárt klubokban, és lármás, vidám népünnepélyként jellemezhető nyílt színi helyszíneken is játszotok. A muzsikátok jellegéből adódóan jutott eszembe, ti melyik közegben érzitek magatokat a legjobban?
- A középkori zenének az a válfaja, amit mi művelünk, eredetileg a vásárok, kocsmák zenei közege volt. A tematikus középkori fesztiválokon a forgatagban, vagy a tavernákban akusztikusan muzsikálunk. A fesztiválokon, klubokban pedig full erősítéssel, a 21. századi hangtechnikát maximálisan kihasználva koncertezünk. Mondhatnám, hogy ez két, abszolút más zenei atmoszféra, de nem teljesen így van, a vásári őrület, szabad zenélés hangulatát igyekszünk a színpadra is odavarázsolni.
- Május 18-án egy dupla születésnapi koncertre készültök. Természetesen az esetleges meglepetéseket nem elárulva milyen programmal várjátok a közönséget?
- A most pénteken, a debreceni Nagyerdei Víztoronyban helyet kapó rendezvényen a másik együttesemmel, a VAN zenekarral adunk közös koncertet. Izgatottan várom a bulit, a két csapat ugyanis Magyarországon még nem lépett fel együtt. A meglepetésektől hadd ne fosszam meg a közönséget. (nevet)
- A koncertnaptárotokat böngészve egyértelmű, hogy a nyarat sem tétlenül töltitek. A sűrű fellépések mellett milyen terveitek vannak még erre az esztendőre?
- Az idei év legfontosabb feladata, az új lemez népszerűsítése. Lemezbemutatók lesznek szerte az országban, fesztiválokon és klubokban egyaránt. Júniusban az Avaldsnes című szerzeményünkre egy nagyszabású, monumentális videoklipet készítünk, melyet Norvégia hófödte hegycsúcsai és jéggel borított gleccserei között forgatunk. Figyelem! Klippremier júliusban!