2018. 05. 20. 14:15

Kelet felé félúton - Putyin a legnépszerűbb világpolitikai szereplő hazánkban

A szovjet éra iránti nosztalgiát és az erőskezű orosz vezető felé irányuló szimpátiát eddig is lépten nyomon felfedezhettük az országban, de most a Globsec biztonságpolitikai intézet friss tanulmánya, a Globsec Trends 2018 egyértelműen kimutatta, hogy ez nem csak illúzió, ennek ellenére az EU-hoz egyre inkább ragaszkodunk.

A négy visegrádi országban készült felmérés ismét rámutatott arra, annak ellenére, hogy vannak törekvések egy kelet-közép európai platform létrehozására, a négy ország továbbra is eltérően helyezkedik el a Nyugat és Oroszország viszonylatában.

A lengyelek kivételével a többség mindenhol úgy gondolja, hogy nem a Nyugat részei vagyunk, hanem valahol Kelet és Nyugat között van a helyünk. Bár az egy évvel korábbi adathoz képest Magyarországon nőtt a nyugati orientáció népszerűsége, a válaszolók 47 százaléka most is a köztes helyzetet választja - írja a tanulmányra hivatkozva az Index, ám hozzáteszi, hogy a 24 év alatti fiatalok körében erős nyugatbarátiság mutatható ki.

A tanulmány arra is rámutat, hogy az EU tagságnak egyik országban sem látják alternatíváját, számottevően nagyobb a támogatottsága, mint az elutasítottsága.

A felmérés során vizsgálták a visegrádi államok és a nagyhatalmi vezetők ismertségét is, ami azt mutatta, hogy

bár Orbán Viktort jobban ismerik a térség országaiban, mint a cseh, szlovák vagy lengyel kormányfőt, de ezzel is csak a másodligában játszik, az igazi politikai tényezők közé, még a környező országokban sem sikerült felérnie.

Az élvonalban természetesen ott van Donald Trump, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin vagy Emmanuel Macron. Utóbbit azonban hazánkban csupán a fiatalok fele ismeri és ők sincsenek túl jó véleménnyel róla. A felmérés szerint Magyarországon Putyin a legnépszerűbb vezető (33%). Mögötte jön Trump (30), megelőzve Merkelt (27), míg Macron 25%-on áll. Szlovákiában még nálunk is jobban kedvelik Putyint, Lengyelországban messze ő a legnépszerűtlenebb. Ott, a hagyományos németellenesség ellenére Merkel kapta a legmagasabb pontszámot.

A magyarok 62 százaléka tekint pozitívumként a rendszerváltásra, és lényegében ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok, akik úgy érzik, jobb volt az élet 1989 előtt, mint utána.