Kőkeményen kritizálta a szakképzési rendszert Áder húga

Pölöskei Gábornét Palkovics egyszer már menesztette, most újra neki fog dolgozni.

25 éves a szakképzési törvény – Korszakos változások – Új irányok címmel rendezett konferenciát a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tanárképző Központja. A rendezvényen felszólalt Áder János húga, Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár is, aki bizony nem simogatta meg a szakmai-politikai vezetés buksiját. Az eseményről a 168 Óra számolt be.

Már az is a meglepetés erejével hathatott, hogy az államtitkár asszony révén a kormányzat megtisztelte jelenlétével a konferenciát. Fokozta az érdekességet az a tény, hogy a szakképzési államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetéből az újonnan felállított Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került. Ennek vezetője ugyanis az a Palkovics László, aki Áder János testvérét 2017-ben kirúgta a Klik éléről. Pölöskeiné ezt követően került a gazdasági tárcához, ahonnan a szervezeti egysége most egy az egyben átkerült Palkovics felügyelete alá. Pikáns.

Áder János húga a Klik éléről az NGM-be ejtőernyőzött

Pölöskei Gáborné 2016. március 1-jétől vezette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), előtte az Emmi köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.A Klik élére 2017. január 16-ával Solti Pétert, az Emmi intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztosát nevezték ki.

„A képzés nem magában létezik. Gazdaságunk fejlődik, ez a növekedés képzett munkaerőért kiált, az álláskeresők száma csökkent” – jelentette ki Pölöskei Gáborné, hozzátéve, hogy mindezek mellett az egyik legfőbb kihívás a technológia gyors változása. Úgy vélte, a kihívásokra a szakképzés azzal tud választ adni, ha képes olyan szakembereket képezni, akik megfelelnek az automatizáció és a digitalizáció miatt átalakult elvárásoknak.

Pölöskeiné kritikusan szólt a szakképzési intézményrendszer hiányosságairól, a problémák közé sorolta például a végzettség nélküli iskolaelhagyók magas arányát. Ez az arány kifejezetten növekedett az Orbán-kormány 2010-es tevékenykedése óta, ez az eredménye például a tankötelezettség 18-ról 16 évre csökkentésének.

A lap szerint a kritikát azzal folytatta, hogy a szakképzésben résztvevő intézmények elavultak és a tanműhelyek sajnálatos módon megszűntek. A gyakorlati képzést ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán (MKIK) keresztül a vállalatokhoz tolta, ezzel gyakorlatilag kiüresítve az iskolák tanműhelyeit. Annak ellenére, hogy 2010 előtt rengeteg európai uniós pénz ömlött ezekbe a műhelyekbe, ahol a tanulók elsajátíthatták azokat az alapokat, melyek szükségesek lettek volna a későbbi gyakorlati helyet biztosító vállalkozásoknál töltött időszakhoz.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a tavaly a minisztérium megkérdezett cégeket, milyen készségeket várnak a leendő munkavállalóiktól.

Problémamegoldás, együttműködés, hálózati gondolkodás, kreativitás

– sorolta Pölöskei Gáborné, majd hozzáfűzte, ez nem érhető el frontális oktatással.

Pölöskeiné viszont elismerőleg szólt a szakképzési centrumok felállításáról. Ezzel a lépéssel szerinte „új levegőt” fújtak a szakképzésbe, és úgy vélte, a centrumok gazdaságilag stabilak.

„Azt a fajta rugalmasságot, amit a gazdaság elvár, a szabályozás nem követte, ezért tavaly szabályozási választ is adtunk” – fogalmazott meg újabb kritikát Pölöskeiné. Ezzel arra utalt, hogy a kormány úgy döntött, a vállalati igényeknek közelebb kell kerülniük az oktatáshoz, s ennek érdekében létrehoztak 20 ágazati készségtanácsot. Az államtitkár-helyettes tájékoztatása szerint ebben a fura nevű tanácsban csak a gazdaság képviselői ülnek, ők határozzák meg az oktatási tartalmakat. Pölöskei Gáborné a jövőbeli változtatásokkal kapcsolatban azt is elmondta, a kormányzat célja, hogy a képzés „keresletvezéreltté” váljon, azaz arra reagáljon, amit a gazdaság szereplői akarnak. Ennek egyik tervezett intézkedése lesz, hogy a tanárokat „ki kell engedni” az iskolából, a mérnököket pedig „be kell engedni” az iskolába. Létrehoznak majd ágazati képzőközpontokat is, amik afféle tudásplatformként működnek majd. Így szeretnék a kis- és középvállalkozásoknál meglévő tudást becsatornázni a rendszerbe – tudósít a 168 Óra.

Áder János húga szerint viszont a szakképzésben hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak. A kormány által alkotott törvényben ugyanakkor az szerepel, hogy „a szakképző iskolában folytatott szakképzési tankönyveket a szakképesítésért felelős miniszter nyilvánítja tankönyvvé és dönt a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről”, vagyis az iskolákban használt kiadványok minőségéért egyértelműen az érintett miniszter a felelős. Azaz vagy a szakképzésért korábban felelős Varga Mihály, vagy a most menesztett humánerőforrás-miniszter, Balog Zoltán kapott kőkemény kritikát Pölöskeinétől.

Ennek kapcsán Pölöskei Gáborné azt a vitát hozta fel, amely arról szólt, ki szabad-e vonni a szakképzést az oktatást felügyelő minisztérium alól, és bezsuppolni a gazdasági tárca alá. Szerinte ez jó döntés volt, mert a szakképzés célja nem a hátránykompenzáció, a szegény gyerekek helyzetének megoldása, hanem a gazdaság kiszolgálása.