Kerecsenden inkább kidobtak az ablakon négyszázmillió forintot, csak ne kelljen vesződni a felzárkóztatással

"Rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember."

A két lépcsőben érkező pénz egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakásokra, sportpályára, szolgáltató házra és járdákra költhette volna a település, valamint egy Biztos Kezdet Gyerekházat is kialakíthattak volna belőle.

Sári László polgármester szerint pszichológusok, családgondozók, orvosok segítettek volna kiszűrni a betegségeket olyan családokban, akik egyébként "menekülnek a védőnő elől".

Májusban azonban a hétfős képviselő-testület három nem, három igen és egy tartózkodás mellett leszavazta a megnyert pályázatok elindítását, tehát lemondtak a már elnyert pénzről.

Prokaj Milán független alpolgármester, aki a felzárkóztatási programok egyik legharcosabb ellenzője volt, a Népszavának úgy nyilatkozott:

"Számomra kiderült, hogy a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el, egy-egy mentor óradíja harmincezer forint, az előadóknak kiégés ellen külön tréninget szerveztek volna hétvégente, naponta nyolcvanezer forintért."

Hozzátette: szerinte a szociális bérlakás-építés lett volna a program "egyetlen értelmes eleme", de a faluban az is megosztottságot szült volna. Mint fogalmazott:

"Azok a cigányok, akik előre akartak haladni, már megtették, dolgoznak, csinosítják a házukat. A periférián csak a lumpenek maradtak, s az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember."

"Az ország közös pénzének elherdálása" helyett az alpolgármester inkább a turizmust fejlesztené,

ezért sem akarták, hogy a cigány családok a faluközpontba hordják a gyerekeiket a gyerekházba.

Úgy véli:

"A látvány biztosan elriasztaná a vendégeket."

Suha József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint irigység vezette azokat, akik mindkét pályázatot elmeszelték:

"Nehogy má' jó legyen a cigányoknak! Erre gondolhattak, pedig nemcsak a cigányoknak lett volna jó, errefelé mindenki szegény."

A cigány vezető hozzátette: szerinte nem lehet a szőnyeg alá söpörni a tényt, hogy Kerecsend 2300 lakójának negyven százaléka cigány, és nem lehet "a patakon túlra száműzni" őket, hiszen ők is ugyanúgy szeretik a települést, mint bárki más.