Ennek lényege, hogy a menekülteket csak akkor osztanák szét automatikusan az uniós tagországokban, ha a 2015-öshöz hasonló, nagyobb áradat érkezik a kontinensre. Kisebb számok esetén egy olyan rendszert alkalmaznának, amely fokozott támogatást nyújt az áradattal szembesülő uniós határországnak. Ezzel egy időben lehetőség lenne arra is, hogy a tagállamok önkéntes alapon menekülteket fogadjanak be, és ezért uniós többletforrásokat kapjanak.
"Olaszország és Görögország még mindig úgy érzi, hogy cserben hagyták" - mutatott rá Pavlova.
Jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Bulgária vezeti a menekültpolitikai tárgyalásokat. Júliusban Ausztria veszi át a soros elnöki hivatalt, és gyaníthatóan még nehezebb lesz majd egyezségre jutni - vélekedett Pavlova.
Ezért is fontos annyira, hogy a június végén esedékes európai uniós csúcstalálkozón megegyezésre jussanak a tagállamok. Addig alacsonyabb politikai szinteken tárgyalják meg a felvetést.
A bolgár tárcavezető rámutatott, hogy a menekültek áthelyezése csak egy pontja a javaslatcsomagnak, amely a hatékonyabb határvédelmet és a menedékre nem jogosultak gyorsabb kitoloncolását is tartalmazza.
Célpont: Budán bújtat bevándorlókat az Orbán-kormány
A riportban elhangzik, hogy a bentlakók szerint csaknem egy éve szállásolnak el bevándorlókat az intézményben:„Nem ennyi időre jöttek ők, csak meghosszabbították nekik a szállást, mert már volt róla szó, hogy év elején elköltöznek és... És aztán mégsem.