Nemzetközi ifjúsági konferenciasorozatot tartottak a hazánkban élő azeriek beilleszkedéséről

Június 1. és 3. között rendezte meg az Azeri-Magyar Ifjúsági Unió (AHYU) a "Magyarországon élő azeriek beilleszkedése a közösségbe" elnevezésű konferenciasorozatot. A négy budapesti helyszínen a magyarországi azeri közösség több mint 60 tagja vett részt.

Hazánkban főként Budapesten, Szegeden, Pécsen, Dunaújvárosban, Miskolcon és Gödöllőn élnek nagyobb létszámban az azeri közösség tagjai, akik a hétvégi eseménysorozaton az ország minden szegletéből képviseltették magukat.

A Gellért Hotelben tartott nyitóceremónián Vilayat Guliyev, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete és Ibrahim Safarli, az AHYU elnöke köszöntötték a főleg diákokból, fiatal üzletemberekből és multicégek alkalmazottaiból álló résztvevőket.

Ezt követően a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal részéről Róbel László, a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője, valamint Bogdán Orsolya tartott előadást a magyarországi tartózkodási engedélyek különböző típusairól és a hozzájuk kapcsolódó eljárásokról. A hallgatóság ezt követően a különleges tartózkodási engedélyek fajtáival is behatóbban megismerkedhetett.

Ezt követően a résztvevők ellátogattak a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold régiós irodáit, ahol a nemzetközi szervezetekben nyíló karrierlehetőségeket ecsetelték számukra az előadók.

Másnap Ragó Katalin adótanácsadó segítségével merülhettek el a magyarországi adórendszer érdekességeiben, majd Góhér Ágnes ügyvéd világosította föl a hallgatókat arról, hogyan hozhatnak létre civil szervezeteket vagy magánvállalkozásokat hazánkban.

Ezt követően Béni Alexandra, a Daily News Hungary munkatársa beszélt a legolvasottabb  magyar vonatozású, angol nyelvű hírforrásnak számító hírportál működéséről, majd a Szubjektív Értékek Alapítvány elnöke, Lőrincz Marcell ismertette annak lehetőségeit, miként folyhatnak bele nem uniós állampolgárként a Magyarországon élő azeriek az itteni civil szféra működésébe.

Zárás képpen az AHYU munkatársai arról tartottak előadást a hallgatóságnak, miként javíthatják itteni életkörülményeiket és mozdíthatják elő a magyar társadalomba való beilleszkedésüket az itt élő azeriek.

A harmadik nap az E-mobi előadótermében kezdődött, ahol Török Kristóf az elektromobilitással kapcsolatos magyarországi projektekről tartott ismertetőt, majd az érdeklődők megtekintették a szimulációs és virtuális valóság berendezéseket.

A programsorozat Azerbajdzsán Magyarországi Nagykövetségén ért véget, ahol Yusif Aghayev nagykövet és Emin Guluyev globális beszerzési szakértő osztották meg tapasztalataikat és tippjeiket a résztvevőkkel a magyar munkaerőpiaccal és az álláslehetőségekkel kapcsolatban.

(Via Daily News Hungary)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.