Kedden került az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé a Stop Soros fantázianevű salátatörvény, valamint a gránitszilárdságú Alaptörvény hetedik módosítása.
A Jobbik már a plenáris ülésen jelezte, hogy módosításokkal kívánják segíteni a kormányzat javaslatait, ugyanis az illegális bevándorlás megállításában a legerősebb ellenzéki párt eddig is partnere volt a Fidesz-KDNP-nek. A kereszténydemokrata Vejkey Imre által vezetett testület kormánypárti többsége azonban nem volt partner, - egy híján - azonnal lesöpörte a jobbikos javaslatokat. Egyedül arra kaptak szóbeli ígéretet Völner Pál államtitkártól, hogy a "határbiztosítási távoltartás" ne legyen alkalmazható azzal szemben, akinek a lakóhelye a határtól számított 8 kilométeres sávon belül van.
És akkor szemezgessünk abból, amire nemet mondtak a kormánypártiak:
- a Jobbik kivenné a szervező tevékenység közül azt, aki menedékjogi eljárást kezdeményezne annak a személynek a részére, akinek az üldöztetése nem megalapozott (hiszen a státusz megadásáról úgyis a magyar hatóságok döntenek), viszont fenntartaná a minősített esetet azzal szemben, aki a bevándorló jogellenes tartózkodását elősegíti;
- a párt kivette volna a büntethető esetek közül, amikor valaki a magyar jogszabályokat a bevándorló anyanyelvére lefordítja, illetve ha valaki humanitárius segítséget nyújt egy bevándorlónak (hiszen így mondjuk a Máltai Szeretetszolgálatot is szankcionálhatnák);
- a Jobbik az otthon védelme mellett a hitélet gyakorlását is alkotmányos védelem alá helyezné (ne csak a fideszes politikusok házai előtt, hanem mondjuk a Hazatérés Temploma előtt se lehessen tüntetni);
- a párt szerint anyagi ellenszolgáltatásért cserébe se lehessen hazánkba idegen népességet betelepíteni (igen, ez a felfüggesztett letelepedésikötvény-bizniszre vonatkozik);
- a Jobbik nem támogatja a Közigazgatási bíróság létrehozását, főleg nem úgy, ha az egy külön fideszes igazságosztó testületként működik majd a jövőben, ennek érdekében több módosítót is benyújtottak. Például kihúzatnák az Alaptörvényből, hogy a közigazgatási bíróságok nemcsak közigazgatási jogvitákban, hanem egy későbbi törvényben meghatározott egyéb ügyekben is dönthetnek.
95 százalékos szöveg
Vejkey Imre szerint egyáltalán nem azért szavazták le a módosítókat, mert azok ellenzékiek voltak. Hanem, mert ez egy koherens rendszer, amiből, ha kiveszünk egy elemet, vagy hozzáadunk egyet, azzal további logikai rendszerek borulnak. Elmondta érdeklődésünkre azt is, hogy már két alkalommal is volt hétpárti egyeztetés a Stop Sorosról, és ott az ellenzékiek elmondhatták a véleményüket – igaz, azt a kormányzópártok nem tudtak elfogadni.
„95 százalékban ez már az a szöveg, amit el fog fogadni a Ház”
- hűtötte le az ellenzéki ábrándokat a bizottság elnöke.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért változott meg (enyhült meg) a Stop Soros szövege. Vejkey Imre szerint ez egy politikai kérdés, „és a politikai kérdések mindig változnak”, ezért néz ki most így a javaslat.
Szégyenletes
Arató Gergely, az Igazságügyi bizottság DK-s politikusa érdeklődésünkre leszögezte, pártja semmilyen módon nem tudja támogatni az Orbán-kormány javaslatait. Szerinte ezek kizárólag a magyar polgárok jogainak korlátozásáról szólnak. Azt pedig szégyenletesnek nevezte, hogy a kormányzat még kísérletet sem tett arra, hogy a teljesen nyilvánvaló elírásokat és hibákat kijavítsa.
Nem nyomnak gombot
Az LMP -s Keresztes László Lóránt szerint is alkalmatlanok ezek a javaslatok az illegális migráció megállítására, valamint a magyarok biztonságának szavatolására.
A párt határozott álláspontja, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti jogkörben kell lennie, az illegális migrációt meg kell állítani, és ehhez Európa külső határait meg kell védeni, illetve abban is egyetértenek a Fidesz-KDNP-vel, hogy mindent meg kell tenni a magyar emberek biztonsága érdekében.
„Ám úgy látjuk, hogy ezek a törvényjavaslatok kimondottan kommunikációs célokat szolgálnak, ezért úgy döntöttünk, hogy nem fogunk részt venni a szavazáson, nem fogunk gombot nyomni”
- fogalmazott. Meggyőződése, hogy a Fidesz célja egy olyan javaslat benyújtása, amit egyetlen ellenzéki párt sem tud megszavazni. Így kitarthat a kommunikációs kampányuk a 2019-es önkormányzati választásokig.
Keresztes László Lóránt arról is beszélt a portálunknak, hogy a Stop Soros azért lett ilyen kiüresített az eredeti változathoz képest, mert a Fidesz meghajolt az Európai Néppárt akarata előtt.
A Jobbik mérlegel
A bizottság jobbikos alelnöke, Staudt Gábor szerint is arra játszik a Fidesz, hogy elmondhassák, ők az egyedüliek, akik bevándorlásellenesek. Az pedig szerinte nem is volt kétség, hogy a letelepedésikötvény-biznisz elutasítását meggátolták.
A politikus tisztában van azzal, hogy a Stop Soros, és alaptörvény-módosítás fajsúlyos kérdései a bevándorlással kapcsolatosak, ennek tükrében fogja értékelni a helyzetet a Jobbik. Staudt Gábor azt szeretné, hogy az emberek számára is világos legyen:
mérlegelik az előnyöket, a hátrányokat, és amelyik többségbe kerül, aszerint fog a Jobbik szavazni.
Emlékeztetett arra is, hogy a Jobbik mindent megtett ellenzékből az illegális bevándorlás ellen, amire csak lehetősége volt.
„S ha 2016 novemberében nem feszülünk be, még mindig lennének kötvények, és azóta sok ezer gazdag migráns kapott volna a letelepedési engedélyt hazánkban”
- tette hozzá.
Nincsenek támogatható elemei a törvénycsomagnak
Megkérdeztük a Tranparency International Magyarország véleményét is. Lapunknak írt válaszában Ligeti Miklós rögzítette, hogy bár formailag a büntetőtörvényben foglalt tilalom a legszigorúbb, valójában a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat kevésbé veszélyes, mint a kora tavasszal megismert normaszöveg. A korábbi szándék szerint sommás, belügyminiszteri tilalom alá helyeztek volna civil szervezeteket és elkobozták volna a külföldről származónak minősített jövedelmük negyedét, ez azonban eltűnt a szabályozásból – írta.
„Enyhítésről nem beszélhetünk mégsem, ugyanis a tervezett büntetőtörvényi módosítás gyalázatos, a sztálini idők szovjet büntetőjogának egyes avíttas szófordulatait is felhasználná és becsületes, jószándékú, törvényes szervezetek tevékenységét fenyegetné. A tanulság mégis az, hogy az Európai Unió, ha akar, képes hatékonyan fellépni a jogállamot és a civil szervezetek alapvető jogait korlátok közé szorítani, megrendszabályozni akaró tagállami kormányokat. Ha Brüsszel korábban ráébredt volna az erejére, Magyarországon talán nem fajulnak a dolgok idáig és nem romlik ilyen mértékben a kormány korrupció elleni és jogállamiság teljesítménye.”
Az alaptörvény tervezett módosítását is szükségtelennek tartják, sem a bírói jogalkalmazás és jogértelmezés kereteinek a szűkítését, sem a közigazgatási különbíróságok létrehozását nem támogatják és a megismert formájukban nem tartják elfogadhatónak.
