Jogerős ítélet után kellett elárulnia a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének, hogy az etikai bizottságaik hány alkalommal foglalkoztak hálapénzes ügyekkel 2016-ban - írja a 444.hu.
A pert a Transparency International indította 2017 májusában, miután a lap megírta, hogy a SOTE II. klinikájának egyik főorvosa ellen etikai vizsgálat indult, mert pénzt kérhetett egy szülés levezetéséért. A TI arra volt kíváncsi, hogy hány hasonló eljárás fordult elő, ezért közérdekű adatigényléssel fordultak a kamarához, de a MOK nem volt hajlandó kiadni azokat, ezután pereltek.
A pert első majd másodfokon is megnyerték, így végül a TI birtokába jutottak az adatok.
Eszerint 2016-ban a MOK Budapesti Területi Szervezetének etikai bizottságai nem hoztak olyan határozatot, amely a kamara etikai kódexének hálapénzre vonatkozó részével lett volna összefüggésben, és ugyanígy, olyan határozatot sem, amely a Munka Törvénykönyvének vonatkozó részének megszegéséről szóltak volna.
Ez persze annak fényében nem is meglepő, hogy a MOK budapesti szervezete 2016-ban egyetlen értesítést sem kapott munkáltatóktól, hogy bárki megszegte volna a vonatkozó szabályokat, vagyis nem is volt mit kivizsgálni.
Még az elsőfokú ítélet után Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint a hálapénz a magyarországi korrupció egyik leginkább ellentmondásos megítélésű területe:
„Miközben a Transparency International 2016-os felmérése szerint a magyarok az utcai, hétköznapi korrupció leggyakrabban előforduló formájának tekintik a hálapénzt és a megkérdezettek ötöde (100 polgár közül 22) számolt be arról, hogy a megelőző évben fizetett hálapénzt, addig a hivatalos, jogi megítélés lényegesen megengedőbb. A Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezés ugyanis felhatalmazza a munkáltatót arra, hogy előre engedélyezze a beosztottjának azt, hogy a fizetésén kívül pénzt fogadjon el a munkájáért harmadik személyektől, vagyis az ügyfelektől, orvosok esetében a páciensektől és az ő hozzátartozóiktól. A TI Magyarország azért kezdett pert a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének etikai bizottsága által hálapénzügyekben hozott határozatok megismerése érdekében, mert ki akarjuk deríteni, hogy a legilletékesebb helyen miként ítélik meg a hálapénzes helyzeteket.”