A költségvetés legnagyobb vesztese a magyar jövő

Az oktatásra szánt többlet nem éri el az infláció mértékét!

Papíron az Orbán-kormány által benyújtott költségvetés négy pilléren nyugszik:

  1. a biztonság megőrzésén,
  2. a növekedés fenntartásán,
  3. a családok támogatásán,
  4. valamint a teljes foglalkoztatottságon.

Azonban Z. Kárpát Dániel napirend előtti felszólalásában visszahozta a kormánypártiakat a Csillagkapu túloldaláról a rögvalóság irányába.

A Jobbik országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy

az oktatásra fordított 15 milliárd forintos növekmény tulajdonképpen alulmúlja az infláció szintjét, sőt, az összértékét tekintve az oktatásra szánt források mennyisége csökkent is,

míg a strukturális szerkezeti változás elmarad. A politikus szerint, ha a változatlan formában fogadják el a büdzsét, akkor az egészségügy tekintetében sem lehet majd szerkezetváltásról beszélni.

Z. Kárpát Dániel szerint viszont az egészen biztos, hogy 2019-es költségvetés legnagyobb vesztesei a magyar fiatalok, és magyar jövő. Ezt azzal magyarázta, hogy

„az elvándorlás lassítása, fékezése, illetve a lakhatási válság feloldása érdekében nem fogalmazódik meg kormányzati szándék”.

Továbbra is csak a felsőközéposztály felettiek számára igyekeznek fenntartani a CSOK-kedvezményrendszerét,

de azoknak a fiataloknak, akik most kezdenék el a közös életüket, most vállalnának gyermeket, nem fogalmaznak meg olyan üzenetet, amelyből kiderülne, hogyan tehetnek szert megfizethető albérletre, vagy hogyan juthatnak önálló otthonhoz

– fogalmazott a Jobbik alelnöke, hozzátéve, hogy a költségvetés lehetővé tenné források átcsoportosítását.

Példaként felhozta, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre előirányzott forrás a másfélszeresére, 165 milliárd forintra nőtt, míg az országvédelmi alapba 60 milliárdos összeget szán a tervezet – utóbbi összeget zsebpénznek nevezte Z. Kárpát Dániel, ugyanis annak felhasználásáról a parlament megkérdezése nélkül, kormányhatározatokban dönt „Orbán Viktor és csapata”.

Szerinte, ha valóban olyan fényes a magyar gazdaság, akkor a 27 százalékos világrekorder áfa mértékét csökkenteni kellene, illetve forrást kell találni legalább arra „a demográfiai tél” előtt, hogy a gyermeknevelési cikkek, valamint az alapvető élelmiszerek teljes körének az áfaterhét 5 százalékosra csökkentsék.

Z. Kárpát Dániel kiemelte, a kormány által előcitált bérnövekedést csak a kivándorlás által előidézett munkaerőhiány miatt realizálódott, „de ez a jövőt emészti fel, mert a kivándorlás felpörgésével teljes magyar gazdasági ágazatok kerülhetnek a tönk szélére” - szögezte le.

A Jobbik egyébként azt szorgalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Banknál jelentkező többletet a jegybank mindenkor köteles legyen befizetni a költségvetésbe, ebből a százmilliárdos összegből létre lehetne hozni egy kárpótlási alapot, amelyből a bajba került devizahitel-károsultakon, és a kilakoltatottakon lehetne segíteni.

Több százezres, milliós tömegek maradtak az út szélén

– állapította meg Z. Kárpát Dániel.

A kormány részéről Dömötör Csaba válaszolt, azonban a propaganda-államtitkár Vona Gáborral(!), és a Jobbik belügyeivel foglalkozott. Érdekesebb volt a Fidesz-frakcióvezetőjének, Kocsis Máté felszólalása, aki előrevetítette, hogy

a költségvetés egy olyan globális környezetben készül, ahol már látni a válság előjeleit.