A brit diplomaták azt találgatják, hogy Donald Trump amerikai elnök vajon hoz-e újabb váratlan döntést júliusban a NATO-csúcson vagy azt követő találkozóján, ahol az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni.
A britek attól félnek, hogy amerikai csapatok Európából való kivonását jelentheti be az elnök a Helsinkiben megrendezésre kerülő találkozón, ezzel újrarajzolva Európa biztonsági térképét.
"Az USA új Európa-politikája és Putyin ellenséges akciói megrendítették a kontinens stabilitását, sok múlik a két csúcstalálkozó kimenetelén. Nagy-Britanniának, mint Európa legnagyobb és legütőképesebb katonai erejének, muszáj lesz befolyásolni az amerikai gondolkodást"
– nyilatkoza a lapnak Tobias Ellwood.
Attól tartanak, hogy Trump külpolitikai döntéseit ismét belpolitikai érdekeinek veti alá, és egy látszólagos jó viszony az orosz elnökkel sikereket hozhat számára odahaza. Ráadásul az USA korábban már elkezdte kivonni csapatait Európából (amik főleg a közép-európai térségben állomásoznak), csak a 2014-es Krím-félsziget annektálása után döntött Barack Obama a maradás és a hadgyakorlatok megkezdése mellett.
Trumptól egyébként sem állna távol, hogy akár Németországban állomásozó csapatait visszahívja, hiszen eddig is hangot adott annak, hogy Európának meg kell tudnia védenie magát, és szóvá tette azt is, hogy a NATO-tagállamoktól elvárt 2%-os GDP-arányos kiadásokat csak néhány EU-s tagállam éri el.
Persze egy ilyen lépésért cserébe ő is elvárna bizonyos orosz engedményeket. A lapnak nyilatkozó britek szerint Trump azt kérheti Putyintól, hogy vegye rá Teheránt az Aszad-rezsimet segítő iráni csapatok Szíriából való kivonására.