Az MNB nem aggódik az infláció miatt, pedig lenne rá oka

Alaposan megugrott a negyedéves maginflációs ráta.

Az infláció csak átmenetileg és külső okok miatt haladta meg a 3 százalékot júniusban – mondta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte, hogy júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az MNB hosszú távon 3 százalékos pénzromlással számol.

Várhegyi Judit hangsúlyozta, hogy a maginflációt meghatározó alapmutatók az előző hónapokhoz hasonlóan enyhe, mindössze 2-2,5 százalékos növekedést jeleznek. Az üzemanyagok azonban 15 százalékkal drágultak éves összevetésben, miután a kőolaj hordónkénti ára 75 dollárra nőtt – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a fogyasztói árindex emelkedését a jegybank inflációs előrejelzése is tartalmazza, de a hosszabb távú kilátásokat az átmeneti hatások nem befolyásolják.

A Portfólió tegnapi elemzése ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy bár az éves maginfláció stabilan 2,5 százalék, de a rövidebb távú, negyedéves maginfláció értéke nagyon megugrott, az év eleji 1,5 százalékról 3 százalékig emelkedett, vagyis az alapvető árfolyamatokban is látható a gyorsuló tendencia.

Negyedéves maginfláció

A negyedéves évesített maginfláció azt mutatja meg, mekkora lenne az éves áremelkedés akkor, ha egy éven keresztül olyan árfolyamatok zajlanának, mint az utolsó három hónapban.

Várhegyi Judit közölte, hogy az MNB továbbra is 2019 közepére várja az inflációs cél elérését a fogyasztás és a bérek fokozatos emelkedésének köszönhetően.

Tegnap egyébként furcsa utat járt be a forint: a 9 órai inflációs adatra rohamosan romlani kezdett, 225 fölé is emelkedett az euróval szemben az árfolyam, majd a délután folyamán visszaállt nyitáskori értékére. Jelenleg egy euróért 324,66 forintot kérnek.

Ötéves csúcson az infláció

Az éves infláció a májusi 2,8 százalék után júniusban 3,1 százalék volt, ez az érték öt és fél éve nem volt ilyen magas. A forintgyengülés elsősorban az üzemanyagok árán látszódott meg, e termékek ára 15 százalékkal nőtt. A következő hónapok döntik el, rossz volt-e az MNB várakozása, és emelni kell a jegybanki alapkamaton, vagy pedig megnyugszanak az árak.