Váratlan genetikai károsodást okozhat a génszerkesztés?

Fordulat.

A Nature Biotechnology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megállapításai nagy jelentőségűek a DNS szerkesztéshez használható molekuláris ollót, a CRISPR/Cas9 technológiát alkalmazó génterápiák biztonságosságát tekintve. 

"Azt találtuk, hogy a DNS-ben végbement változásokat korábban súlyosan alábecsülték"

- közölte Allan Bradley, a brit Wellcome Sanger Intézet professzora, a hétfőn megjelent tanulmány társszerzője.

"Arra ösztönzünk mindenkit, aki a génterápiában ezen a technológia alkalmazásán gondolkodik, hogy nagy óvatossággal járjon el, és nagyon alaposan nézze meg, ellenőrizze a lehetséges káros hatásokat"

- hangsúlyozta a professzor.

A CRISPR/Cas9 technológia az egyik legújabb genomszerkesztési módszer. Alkalmazásával megváltoztathatók a sejtekben lévő DNS szakaszai, azok kivágásával és az adott helyen változásokat lehet előidézni a DNS-ben.

Tudományos kutatásokban már széles körűen használják és sokan ígéretes módszernek tartják a génszerkesztési beavatkozásokhoz olyan betegségek esetében, mint az AIDS, a rák vagy a sarlósejt betegség. 

A szakemberek szerint az ilyen kezelésekkel inaktiválhatók betegségeket okozó gének, vagy ki lehet javítani egy génmutációt, de jóval több kutatásra van szükség ahhoz, hogy bebizonyosodjon a technológia biztonságossága. 

Allan Bradley kutatócsoportja módszeresen tanulmányozta mind egér-, mind emberi sejtek esetében a technológiát, és megállapította, hogy az

rendszeresen okozott kiterjedt mutációkat, köztük nagy genetikai átrendeződéseket, mint a DNS-kitörlést és -beillesztést.

Ez ahhoz vezethet, hogy fontos géneket kapcsolnak be vagy ki - ami egyébként a terápia szándéka -, de nagy váratlan következményei is lehetnek - magyarázták a kutatók.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulmányukban tapasztalt változások túlságosan távol estek a megcélzott DNS-szakasztól.

Robin Lovell-Badge, a brit Francis Crick Intézet őssejtkutatója hangoztatta, a tanulmány rávilágított arra,

"hogy nagyon körültekintően kell eljárni a génszerkesztés alkalmazásakor, ellenőrizni kell, hogy a DNS-ben végbe vitt változások azok és csak azok, amelyeket elő akartak idézni a szakemberek".

"De az eredmény nem kell hogy pánikra okot adjon, vagy hogy elveszítsük hitünket a technológiában, amikor azt olyanok alkalmazzák, akik tudják, mit csinálnak"

- tette hozzá.

A sors furcsa fintora, hogy a Nagy István vezette agrártárca épp a beiktatása után kezdett a nyilvánosság előtt is arról is beszélni, hogy az új génszerkesztési technológiák nem minősülnek GMO-nak.

A tudományban és a civilekben bízik a leendő agrárminiszter

Kedden hallgatta meg az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága Nagy Istvánt, a negyedik Orbán-kormány földművelésügyi miniszterjelöltjét. Mivel Orbán Viktor 2018-ban sem tartotta fontosnak, hogy legyen önálló zöld minisztérium, így a különböző részfeladatok a következő 4 évben is különböző tárcák felügyelete alá tartoznak. Az újonnan megalakuló környezetvédelmi államtitkárság például Nagy István alá kerül majd.

Egyébként idén Hollywood is foglalkozott a témával: