Putyin-Trump: közös sajtótájékoztatóval kezdődött a csúcs

Megkezdődött hétfőn kora délután az amerikai és az orosz elnök találkozója a finnországi Helsinkiben.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin a várakozások szerint a kétoldalú viszony mellett számos nemzetközi témát is megvitat, köztük a szíriai helyzetet és a kelet-ukrajnai válságot.

A megbeszélés előtt Donald Trump egy Twitter-üzenetben úgy vélte, még sohasem volt ilyen rossz a viszony az Egyesült Államok és Oroszország között. Ez szerinte egyebek között annak tudható be, hogy az FBI nyomozást indított, amelyben a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást vizsgálja.

Közvetlenül a tárgyalás előtt Trump azt mondta, "jó dolog jól kijönni Oroszországgal".

Putyin pedig arról beszélt, hogy legfőbb ideje megvitatni a kétoldalú kapcsolatokat és a súlyos világpolitikai problémákat.

A helsinki találkozó némi késéssel kezdődött, mert Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le a finn fővárosban. Trumpot délelőtt fogadta Sauli Niinistö finn köztársasági elnök is.

Putyin és Trump a négyszemközti találkozó után munkaebéden folytatja a megbeszélést, majd késő délután a tervek szerint közös sajtótájékoztatót tartanak.

Putyin késése után Trump inkább bezárkózott a szállodai szobájába

A Guardian percről-percre közvetíti a Trump-Putyin csúcsot, aminek nagyjából fél órája kellett volna elkezdődnie, de az orosz elnök gépe egy órás késéssel landolt.Az amerikai elnök úgy tűnik, hogy viszonozza a gesztust, és most nem hajlandó kijönni a szobájából.Remélem ebből egyszer rajzfilm születik.

(fotó: The New York Times)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 21. | 12:06
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 21. | 12:06
Többen kórházba kerültek.
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.