A lap azt írja, fél év alatt sikerült kiszedniük a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak.
A Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton került terítékre.
A lap emlékeztet az Mfor áprilisi összesítésére, miszerint az elmúlt hét évben 526 milliárd forint társasági adót nem fizettek be a cégek az államkasszába, hanem inkább sport- vagy kulturális szervezeteknek adták oda. Ezt hívjuk TAO-nak. Ismert, a kormány végig azt állította, hogy ez nem közpénz, de tavaly novemberben a Kúria véglegesen is kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz, már csak azért is, mert –mint az Átlátszó írja- a támogató cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, ami miatt ez így „közpénzjelleggel bír”.
Ebben a támogatási formában pedig szinte valamennyi óriáscég érintett, nem beszélve azokról, amikre a Fidesz már rátette a kezét.
A cikk szerint a legtöbb TAO-támogatás, összesen 128 milliárd forint a labdarúgásba került az MLSZ-en keresztül, ebből a legtöbb pénzt pedig az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia kapta. A TAO 2011-es bevezetése óta összesen 16,29 milliárd forintot.
Az Átlátszó szerint a közpénzek útjai, a teljesség igénye nélkül:
- Videoton: Garancsi István csapatának a MOL Nyrt. tulajdonában lévő MOL Petrolkémia Zrt. 2015/16-ban 216 millió forintot, 2016/17-ben pedig 215 millió forintot adott.
- Puskás Akadémia: a 2015/16-os évben Mészáros Lőrinc egyik legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Hódút Kft. küldött 1 milliárd forint TAO-támogatást Felcsútra, de több más cég mellett Orbán Viktor édesapjának egyik érdekeltsége, a Dolomit Kft. is 100 millió forintot adott. Aztán 2016/2017-ben 1,16 milliárd forint TAO-támogatást küldött Felcsútra a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB Bank is, 720 milliót a Magyar Takarékszövetkezet, 560 milliót pedig Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord ajánlott fel.
- Ferencváros: 2015/16-ban a svájci tulajdonú GE Infrastructure Kft.-tól 250 millió forintot, a szintén svájci SPAR-tól pedig 35 millió forintot kapott. Többek között 2016/17-ben a Magyar Telekom 200 millió forinttal segítette a csapat működését. Ezek alapján a Fidesz pártigazgatójának, Kubatov Gábornak a csapata kapta az egyik legkevesebb közpénzt.
- Kisvárda: ide is ömlöttek a százmillók, 2015/16-ban a Duna Aszfalt dobott 557 millió forint TAO-támogatást Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter csapatának. Kaptak még 50 milliót az azóta kegyvesztetté vált, Szíjjártó-közeli Kuna Tibor két reklámcégétől is, meg a svájci tulajdonú GE Infrastructure Kft.-től 170 milliót, aztán 90 milliót a kormány kedvenc takarítócégétől, a B+N Referencia Zrt.-től.
- Mezőkövesd: Tállai András korábbi NAV-elnök csapata 100 és 265 millió forintot kapott 2015/2016-ban a Betonút Zrt.-től és a Duna Aszfalttól. Egy évvel később a MOL Petrolkémia Zrt. 536 millió forinttal, az OTP Jelzálogbank Zrt. 138 millióval szállt be a csapatba. 2017/18-ban ismét a MOL Petrolkémia Zrt. adta a legtöbbet, 600 millió forintot, az OTP tulajdonában lévő Merkantil Bank pedig 170 millió forintot.
Aki részletesebben, a milliós és tízmilliós TAO-támogatásokra is kíváncsi, kattintson ide a cikkhez.
Eredetileg a TAO-rendszer mellett azzal érveltek, hogy így lesz jó a magyar utánpótlás. Ehelyett a kedvezményeket annak fejében élvezhetik a nagy cégek, hogy a megfelelő helyekre utalják a sporttámogatásokat, ezzel fenntartva a magától szakmailag sikertelen, egyre több idegenlégióst alkalmazó magyar labdarúgást.