2018. 07. 18. 15:41

Hála Istennek, már megint kiszabadultak! – Újabb Zártosztály bulik a koncertkiadvány mellé

Őrült érzés címmel a napokban jelent meg a Zártosztály nevezetű formáció masszív koncertanyaga, amely az újabb nyári bulijaikhoz időzítve került a közönség elé. A Hammer Records gondozásában napvilágot látott exkluzív, digipak csomagolást kapott kiadvány két audio korongot és egy DVD-t tartalmaz, amelyeken a 2017. július 15-ei Barba Negra Trackben rögzített fellépésük hallható, látható, a teljes elhangzott programot – 22 dalt, és egy dobszólót – a háztartásokba varázsolva. Mirkovics Gábort, a csapat egyik alapítóját és basszusgitárosát az e héten már (ismét) javában zajló főpróbák szünetében csörgettük meg, hogy néhány gondolattal, személyes élménnyel támogassa meg a fenti szikár infókat.

 Tavaly, a miskolci koncert után írtam egy részletes beszámolót az estéről, illetve a produkcióról, és annak a cikknek a bevezetőjében a Zártosztály létrejöttét, valamint létjogosultságát is felvázoltam, így ezt most nem ismételném meg. Az akkori két nyári koncert lényege egyetlen mondatban összefoglalva: az acélvárosi és a budapesti bulin is a hetvenes és nyolcvanas évek Edda zenészei adták elő a bakancsos és a ’85-87-es felállás dalait, mindkét helyszínen hatalmas sikert aratva.

A fővárosi koncert most július elején kiadott felvétele egy igazi időutazás az Edda 1977 és 1987 közötti korszakába. A 2CD + DVD formában megjelenő kiadványon megtalálható ennek a bő évtizednek szinte minden slágere az Álom-tól a Változó idők-ig. A Barba Negra Track nagyszínpadán elhangzott dalok egytől-egyig a magyar rockzene klasszikusai, előadói pedig a magyar rock legendái. A névsorolvasásnál jelen volt Barta Alfonz ’Talfi’, Csapó György ’Buksi’, Csillag Endre ’Csuka’, Darázs István, Fortuna László ’Tüsi’, Hirleman Bertalan, Mirkovics Gábor ’Zserbó’, Róna György és Zselencz László ’Zsöci’, akik megidézték azokat az időket, amikor ők álltak minden sarkon, vagy éppen a kör közepén. Lázár Zsigmonddal és Sipos Péterrel kiegészülve igazi örömzenével örvendeztették meg a szép számban megjelent rajongókat.

 Az anyag Cserfalvi ’Töfi’ Zoltán (Denevér Hangstúdió) keverésével és Csillag Endre vágásával készült.

 A Zártosztály legénysége újra „kiszabadult”, a 2017-es nyári bulikat idén két alkalommal ismétlik meg, július 19-én Miskolcon, rá egy hétre, 26-án pedig Budapesten játszanak. A mostani koncerteken biztosan fellépnek olyan volt Edda tagok, mint Zselencz László, Csapó György, Fortuna László, Csillag Endre, Donászy Tibor és Mirkovics Gábor, azaz majdnem a tavalyi zenészgárda.

Alább pedig a Zserbóval készített interjú olvasható:

 - Az elmúlt években már eddig is sikeres és hangulatos bulikat adtatok Zártosztály név alatt, viszont tavaly, a régi tagokat is soraiban tudó vendégsereggel alaposan felturbózott fellépésekkel még ezekre is rákontráztatok.  Előzetesen számítottatok ilyen frenetikus fogadtatásra?

 - A dalok ereje, valamint az, hogy ezek a régi arcok ennyien együtt vannak, közösen játszanak, ad egy jókora pluszt a hagyományos koncertekhez képest. Úgyhogy, mondhatni sejtettük, hogy nagy baj nem lesz ezekkel a bulikkal. Azt azért elárulom, hogy ha mondjuk Slamó is elvállalna egy ilyen fellépést, és jövőre el is jönne velünk, még sokkal többen lennének.

 - Láttam az egyik mostani FB eseményoldalon pont egy ilyen bekérdezést valakitől, és azt a választ kapta, hogy rajta vagytok az ügyön. Akkor tényleg lehet esély egy ilyen koncertre is?

 - Elvileg igen, és mi szeretnénk is, de ez teljes mértékben Slamó döntése. Az biztos, hogy civil foglalkozása van, tehát úgymond visszavonult, de egészen biztos vagyok abban, hogy hiányzik neki a színpad.

 - Visszatérve a két tavalyi bulihoz, ezekkel kapcsolatban kaptatok privát visszajelzéseket is?

 - Persze, rengeteget! Nagyon sok üzenetet, fotót kaptunk, és kapunk folyamatosan még a mai napig is. A közösségi oldalon is egy-egy újabb posztnál számos hozzászólás jelenik meg, szinte azonnal. És most, a DVD kapcsán is újra gyarapodnak ezek a visszajelzések. Nagyon sokan már megvették a kiadványt, és azt írják, hogy milyen jó lett. (nevet)

 - Te milyen személyes élményeket tároltál el akár a miskolci, akár a fővárosi buli kapcsán?

 - A miskolci buli egy fantasztikus este volt! Az Eddának – már a régi zenészek miatt is – hazai pályának számít a helyszín, úgy mint mondjuk egy focicsapatnak, és a koncert előtt mi is éreztük a felfokozott hangulatot. Aztán mikor elkezdtük a bulit, azonnal robbant minden. És ez ugye ilyenkor átragad a zenekarra is, egyszóval élvezet volt ott játszani.
A pesti koncertnél – a hely méretei miatt, valamint, mert világosban kellett kezdeni, és ez egy kicsit a közönséget is feszélyezte – minimálisan nehezebb dolgunk volt, de egy szavunk sem lehet, mert a végén ott is eljutottunk a katarzisig. (nevet)

 - Kiadótok vezetője – magán, de nyilvános véleményként – úgy adta hírül a lemezek elkészültét, hogy „kevés nagyobb baromság van, mint DVD-t kiadni egy öntribute bandától, de ez a cucc akkor is nagyon jó”. Ennek kapcsán érdekelne, hogy anno ki vetette fel először, hogy rögzíteni kellene a bulikat, és, hogy ebből akár egy kiadványt is lehetne csinálni?

 - Ó, ezt már meg nem tudnám neked mondani. Ez egy közös érdek volt. Az köztudott, hogy Kristóf (dr. Hartmann Kristróf, Hammer Music igazgató – a szerk.) nagy Edda fan, de mivel koránál fogva nem tudott ott lenni a zenekar első jó néhány évében adott koncerteken, tehát „élőben” nem látott minket, de főleg az idősebb tagokat akkoriban színpadon, így most kiemelt figyelemmel kísérte ezeket a bulikat, és a visszajelzéseket. Emiatt gondolom, hogy személyes szempontok is előkerültek a szakmai indokok mellett, mikor a kiadás szóba került.

 - Már eleve kétféle – tehát hang és kép formátumos – megjelenésben gondolkodtatok?

 - Nem-nem. Eredetileg csak egy DVD kiadásról volt szó, de mivel természetesen a hang is rögzítve lett, és annyira jól sikerültek a felvételek, valamint mindenki jól is játszott, így módosítottuk a tervet, két CD-n a hanganyag is megjelent külön. Az egyiken a bakancsos Edda műsor a vendégekkel, a másikon pedig a ’85-87 közötti dalok kaptak helyet.

 - Személyes gondolat: talán még jobb is, hogy nem a decemberi nagy lemezdömping idején jött ki az Őrült érzés, hanem most a két újabb koncert előtt. Osztod esetleg ezt a véleményt?

 - Abszolút! Ha már nem tudott megjelenni év végén, akkor a mostani két bulihoz időzítve jobb dátumot nem is találhattunk volna.

 - A hang- és kép utómunkálatok során kik voltak a döntnökök, hogy mi maradjon, mi legyen meg- illetve kivágva?

 - Ezeket a munkákat teljes mértékben rábíztuk Csukára, aki a videót vágta meg, valamint Töfire, aki a hangfelvétellel dolgozott a Denevérben. Ők ketten intéztek mindent, egymásnak dobálták át a mintákat véleményezésre, és tökéletesen megoldottak mindent.
Mikor már nagyjából kész lett Bandi, akkor elhívott minket magához, és akkor testületileg kivonultunk hozzá, végignéztük egyszer a filmet. Volt egy-két apróbb változtatás, hogy ez ne legyen benne, vagy az másik kameraállásból, de kb. ennyi dolgunk volt. (nevet)
A hang utómunkáit pedig úgy kell érteni, hogy semmin nem lett javítva, inkább a keverésre fordítottunk figyelmet. A koncert teljes programja a korongokra került, néhány hosszabb átkötő szöveg, illetve a zenészek ki-be járkálása lett belőle kivágva.

 - Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha a miskolci bulin is láttam volna kamerát…

 - Nem, teljesen igazad van. Ott is rögzítve lett néhány koncertrészlet, plusz később rövid interjúk is készültek velünk, és az volt a terv, hogy egy werkfilm lesz ezekből, ami felkerül majd a DVD-re. De aztán elvetettük ezt az ötletet, mert annyira nem lett olyan jópofa az a felvétel… és maradjunk őszinték, nem is nézünk ki olyan jól civilben már, mint fiatalon. (nevet) Szóval úgy döntöttünk, hogy a mellékest, meg a zöngét hagyjuk.

 - Rövid beszélgetésünk egyeztetésekor jelezted, hogy csak este hívjalak, mert próbáltok. Egy-egy ilyen volumenű koncert előtt mennyi előzetes közös együttjátszásra van szükségetek?

 - Hú, ezt már elég régóta elkezdtük. Nem kevés munka van egy ilyen produkcióban, gyakorlatilag ezekhez a júliusi koncertekhez már májusban elkezdtünk próbálni. Külön volt az „öreg” blokk, külön volt a miénk, és most érkeztünk el a főpróbákhoz. Meg van kissé kutyulva az eddigi műsor – de nem akarom lelőni a poénokat –, úgyhogy össze kell ezt rakni rendesen.

 - Amit a színpadon látunk, hallunk, akkor annak bizony megvan az „ára”…

 - Így van! Mert nem egyszerű nótákról beszélünk. Az ős-Edda dalai, és a mi korszakunkban született számok is meg vannak rendesen hangszerelve. Persze, el lehetne haknizni, de nem érdemes.

 

 - A program összeállítása ilyen hibátlan albumok esetében nagyon izzasztó feladat? Szoktatok netán vitatkozni is a setlista megírásakor?

 - Néha előfordul. Sipi is szeretne ezt-azt beletenni, az öregekre is rábízzuk, hogy mit választanak… nyilván mindenkinek más a véleménye, mindenkinek más a kedvence. De nagyon ütős az idei program is, senki nem fog unatkozni egy percet sem!

 - A kiadvány megjelenésekor kiadott sajtóanyagban is már olvashattuk, hogy lesz változás a műsorban, sőt egy dalt meg is neveztél, a Lisztomániát biztos eljátsszátok. Én nem is akarok több konkrétumot kihúzni belőled, de legalább azt áruld már el kérlek, hogy hány új – eddig nem játszott – nótát próbáltatok össze?

 - A Lisztomániát Pesten már bedobtuk egy párszor, és óriási sikere volt, de Miskolcon még nem játszottuk. Pontosan nem tudom, de ezen kívül kb. még három olyan dal biztosan elhangzik még, ami új lesz a műsorban.