A „lakóhelyükhöz közeli” büntetés-végrehajtási intézetekbe küldenék a hajléktalanokat

Az utolsó parlamenti ülésen módosították a gránitszilárdságú Alaptörvényt azzal, hogy betiltották a közterületi hajléktalanságot. Lássuk hogyan is fog ez majd működni a gyakorlatban.

Arra, hogy mekkora hatásfokkal működik a tiltás a hajléktalanság felszámolásában most inkább ne térjünk ki, inkább nézzük, hogyan is képzelte ezt el a Belügyminisztérium.

A Népszava érdeklődésére megküldték a pontos büntetési rendet, miszerint

"hatvan napig tartó elzárással vagy hat-száznyolcvan órás közérdekű munkával büntethető október közepétől az a fedél nélkül élő, aki huzamosabb idő után sem hajlandó rendőri felszólításra távozni a közterületről."

A tárca válaszában azt is írta, hogy a rövidebb elzárást kapó hajléktalanok

"a lakóhelyükhöz közeli megyei bv intézetekbe” kerülnek.

De ugyebár olyan nincsen nekik, hiszen éppen ezért kapják a büntetést. Ezen kívül Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője szerint több probléma is van az eljárással.

Mondjuk ilyen apróságok, hogy a kormány által beígért, majd elmaradt börtönépítések miatt jelenleg is 130 százalékos a túlterheltség a hazai büntetés-végrehajtó intézményekben, ahol a bűnözők között nehéz lesz a hajléktalanok testi épségére figyelni az őröknek. Atrocitások pedig biztosan várhatók, hiszen a bekerülő hajléktalanok sokkal rosszabb fizikai állapotban lesznek.

Ha ez egyeseket nem is hatna meg, akkor ott a börtönökkel való állandó probléma, mégpedig az, hogy az adófizetők pénzéből tartanak el minden rabot. Vig szerint rabosítás helyett, ami szintén anyagi kiadásokkal jár jobb lenne, ha az erre szánt pénzt a szociális ellátás javítására költenék.

sss
2020. január 18. | 18:52
Pesák Ádám
sss
2020. január 18. | 18:52
Pesák Ádám
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

A Jobbik képviselőjelöltje Sneider Tamással közösen találkozott a vasmű dolgozóival.
Mást látunk a színpadon, és más zajlik a függönyök mögött. Vélemény.