2018. 08. 17. 14:48
MTI

Brutális államháztartási mínusz az egy évvel korábbihoz képest

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a második negyedévben 214 milliárd forintot, a negyedéves GDP 2,1 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 21 milliárd forintos, a negyedéves GDP 0,2 százalékának megfelelő igénnyel - jelentette pénteken a pénzügyi számlák adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

Az államháztartás uniós módszertannak megfelelően névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a negyedév végén 28 743 milliárd forintot, a GDP 72,5 százalékát tette ki. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága 2 százalékponttal magasabb, a GDP 74,5 százaléka volt.

A folyó áron számított adósságot a tranzakciók 376 milliárd forinttal, az átértékelődések 322 milliárd forinttal növelték a negyedévben - közölte az MNB.

  • A június végén zárult egy évben 1161 milliárd forintot tett ki az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami az éves GDP 2,9 százalékának felel meg.
  • Az államháztartás nettó tartozása (23 650 milliárd forint) a GDP 59,7 százalékát tette ki 2018 második negyedévének végén.
  • A második negyedévben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 258 milliárd forint volt.
  • A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 26 milliárd forint volt idén január-júniusban.
  • A háztartások nettó finanszírozási képessége a második negyedévében a GDP 6,3 százalékát tette ki (640 milliárd forint), a júniussal záruló egy évben pedig a GDP 5,8 százaléka (2283 milliárd forint) volt.

A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és kisebb mértékben a részvények és részesedések, a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a befektetési jegyek és a devizabetétek csökkentek. A devizabetétek állománya összességében nem csökkent, mert a forint árfolyamának gyengüléséből származó átértékelődési nyereség ellensúlyozta a tranzakciók hatását.

A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült az ingatlanhitelek állománya, és a fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett.