A kormány honlapján is elérhető angol nyelven az a 2015. február 9-én aláírt megállapodás, amit Orbán Viktor miniszterelnök kötött Suma Chakrabarti-val, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével.
A Sztárklikk szemlézte és fordította le nemrég a dokumentumot, aminek két nagyon jelentős pontja van a devizahitelesek szempontjából.
Az egyik, hogy a magyar kormány vállalta, hogy a devizaalapú hitelek forintosításának szabályozásáról szóló törvény végrehajtását úgy biztosítja, hogy a bankszektorban elkerülhetők legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek, magyarul nem háríthatják a bankokra az adósok jogtalan terheit úgy, mint sok más országban megtették. Ehhez tartozik, hogy a magyar kormány tartózkodik olyan új törvények bevezetésétől is, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor profitabilitására, tehát nyereségére. Nyilván ez a devizahitelek elengedését, módosítását is jelenti.
A másik, hogy tilos a kilakoltatásokat akadályozni, azaz olyan törvényeket nem hozhat a magyar parlament, ami a végrehajtásokat gátolná. Úgy fogalmaznak, hogy a devizahitelesek ingatlanjainak megvásárlására –tehát az árverésekre- vonatkozó, már létező programot ki kell bővíteni és a jogosultsági feltételeket is lazítani kell.
A devizahitelesek ügyének feladásáért cserébe az EBRD vállalta, hogy növeli a magyar gazdaság hitelezési aktivitását.
A kilakoltatási moratóriumot a választások után oldotta fel a kormány, május 1-jén. Hivatalos parlamenti válasz van arról is, hogy azóta, pontosabban 2018 második negyedévében 1355 kilakoltatás történt. A devizahitelesek között máig találunk olyan szélsőséges példákat, mint például az a család, ami 4 millió forintot vett fel, a bank már 21 milliót kér tőlük, és kilakoltatásra várnak. A kormány szerint a devizahiteles kérdés viszont már megoldott.