Nyomozás az adósságfelhalmozó fideszes önkormányzat ellen (Frissítés: Páva Zsolt reagált)

2017 szeptemberében maga a fideszes polgármester, Páva Zsolt jelentette be, újra 7,5 milliárdos hiány van a pécsi büdzsében, noha az állam 2014-ben minden önkormányzati adósságot lenullázott. A hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentés miatt most indult el a nyomozás.

A már szétoszlott Együtt nevű mikropárt korábbi képviselőjelöltje, Berkecz Balázs még tavasszal tett feljelentést hűtlen kezelés miatt, ugyanis a 2014-es önkormányzati adósságkonszolidáció után (az állam átvállalta a helyhatóságok tartozásait) tavaly ősszel maga a fideszes polgármester, Páva Zsolt jelentette be, Pécs csődközeli helyzetben van, újra 7,5 milliárd forint a hiányuk.

Pécs csődje

Padlót fogott Pécs városa, a hozzáértés hiánya és a pazarlás miatt baj van az önkormányzati vagyonkezelésre alapított cégcsoporttal, a hitelállománya már ötmilliárd fölé nőtt, fogy az eladható ingatlanok száma, a helyzet katasztrofális - ezekkel a szavakkal írták le a megyeszékhely helyzetét ellenzékből a fideszes politikusok 2009-ben. Azóta fordult a kocka.

Berkecz most arról tájékoztatta az Indexet, hogy a rendőrség – nyilván elfogultság miatt – kizárta az eljárásból a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságot, az ügy lefolytatására a Somogy megyei kollégáikat jelölték ki. Az értesülést a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság meg is erősítette.

Pécs csődjét csak egy állami segítségnyújtással, egy 9,5 milliárd forintos hitellel tudták elkerülni. A baranyai megyeszékhely egy tényfeltáró bizottságot is felállított, amit két fideszes, Csizi Péter és Hoppál Péter vezetett. Nem meglepő, hogy ők nyolcévnyi Orbán Viktor-féle kormányzás, illetve Páva Zsolt 2009 óta tartó polgármestersége után is a korábbi szocialista városvezetést hibáztatták.

Frissítés: Páva Zsolt reakciója

A hírekre közleményben reagált Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, melyet a politikai lózungok kihagyásával közlünk. Mint a városvezető írja, a pécsi önkormányzatot mindeddig egyetlen nyomozóhatóság sem értesítette arról, hogy bármilyen eljárás vagy nyomozás folyamatban lenne az önkormányzat gazdálkodását érintően (mint írtuk, az eljárás tényét a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság megerősítette – a szerk.), és úgy véli, jogi nonszensz, hogy egy önkormányzat esetleges pénzügyi nehézségei büntetőjogi kategória alá esnének.

Páva emlékeztet, hogy személyes meghívására és megkeresésére vállalták el a szakmai segítségnyújtást a Magyar Államkincstár szakemberei, akikkel közösen a tervek szerint halad Pécs pénzügyi helyzetének rendezése és a jövő biztosítása.

Páva szerint tény, hogy a pécsi önkormányzat a törvényeket betartva, átláthatóan működik, ez pedig a gazdálkodására is igaz. Ugyancsak tényként álltja be, hogy az önkormányzat 2010 óta folyamatosan dolgozik azon, hogy Pécs gazdaságát megerősítse, és lehetővé tegyék azt, hogy a várost hosszú távú fejlődési pályára állítsák. És szintén ténynek nevezi, hogy a szakmai munka rendkívül nehéz és lassú folyamat, hiszen 20 év „örökségét”, máig érő hatásait és hibás döntéseit kell megváltoztatni úgy, hogy eközben egyensúlyba hozzuk a bevételi és a kiadási oldalt is.

A városvezető megjegyzi, Pécs az elmúlt években közel 130 milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket. Páva ígéri, a jövőben is ezt tervezik: Pécs fejlesztése, a pénzügyi stabilitás megteremtése a tervek szerint halad.

Alfahír-kommentár:

Páva Zsolt 2009 óta, vagyis immár kilenc éve a baranyai megyeszékhely vezetője. Húsz év örökségére hivatkozni így minimum visszás, hiszen annak csaknem fele az ő polgármestersége idejére esik. Véleményünk szerint ennyi idő alatt lett volna lehetősége az esetleg még érvényben levő, hátrányos feltételekkel megkötött hosszú távú megállapodások felülvizsgálatára is.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.