7 évre ítélték a Reuters két tudósítóját Mianmarban, mert rohingyák lemészárlása ügyében oknyomoztak

Államtitkok megszerzésének vádjával 7-7 évi börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték hétfőn Mianmarban a Reuters hírügynökség két tudósítóját - jelentették hírügynökségek

A 32 éves Va Lon és a 28 éves Kjav Szo O

tíz rohingya férfi és fiú meggyilkolása ügyében végzett oknyomozást Arakán szövetségi államban.

Decemberben Rangunban tartóztatták le őket államtitkok megszerzéséért. A két férfi azt állítja, hogy tőrbe csalták őket: rendőrök adtak át nekik hivatalos iratokat, amelyeket a hatóságok államtitoknak minősítenek. Ezek a másolt dokumentumok állítólag a hadseregnek a rohingja lázadók elleni hadműveletéről szóltak

Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingya él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingyához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.

A fegyvertelen civil lakosság ellen hosszú ideje folytatott katonai erőszak elől több mint 650 ezer rohingya menekült el Mianmar északnyugati Arakán államából a szomszédos Bangladesbe.

A törvény, amely alapján az újságírók ellen vádat emeltek, még a brit gyarmati időkből való.

Bebörtönzésüket azonnal elítélte munkáltatójuk, a Reuters, Nagy-Britannia - az Európai Unió nevében is - és az Egyesült Államok. Stephen J. Adler, a Reuters elnöke és főszerkesztője azt mondta, szomorú nap ez Mianmar és az egész világ sajtója számára.

Dan Chugg brit nagykövet kormánya és az Európai Unió tagállamai nevében is azt mondta, hogy az ítélet nagyon kiábrándító. Demokráciában alapvető a sajtószabadság, a jogállamiság, ebben az esetben sötét árnyék borul mindkét elvre. A bíró - úgy tűnik - figyelmen kívül hagyta a bizonyítékot és a mianmari jogállamiságot - tette hozzá.

Scot Marciel, az Egyesült Államok nagykövete nagyon nyugtalanítónak nevezte a történteket mindazoknak, akik olyan keményen küzdöttek Mianmarban a sajtószabadságért. Úgy vélekedett, hogy az ítélet felveti a kérdést, mennyire növekedett vagy csökkent az embereknek a mianmari igazságszolgáltatásba vetett hite.

A magyar kormánynak nincs különösebb problémája a brutális délkelet-ázsiai diktatúrával. Szijjártó Péter tavaly novemberben mianmari látogatása során egyenesen szt mondta:

"Magyarország támogatja Mianmart a nemzetközi szervezetekben is".

Mindez két héttel az után hangzott el, hogy az ENSZ Biztonsági tanácsa szokatlan egységben, egyhangúlag ítélte el a rohingyák elleni erőszakot. 

Szijjártó két kisvasútnyi pénzért adta el a nemzet becsületét

Mianmar aránylag ritkán kerül be a hírekbe. Az ország neve eredetileg Burma volt, 1989-ben változtatta meg a harmadik világbeli mértékkel is különösen véreskezű katonai junta, ám az emberek döntő többsége a mai napig a hagyományos módon nevezi hazáját. A világon a legtöbben valószínűleg akkor hallottak róla először, amikor a juntával szembeni ellenállás vezetője, Aun Szan Szu Csi asszony 1991-ben Nobel-békedíjat kapott.

Forrás
MTI nyomán
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás

Friss