Exkluzív: Gyöngyösi a krynicai Gazdasági Fórumon elárulta, hogy szavaz a Jobbik a Sargentini-jelentésről

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese szeptember 6-án vett részt a lengyelországi Krynica városában megtartott Gazdasági Fórumon, ahol a kelet-közép-európai régió üzleti és politikai képviselői mellett Nyugat-Európából és a világ számos tájáról is érkeztek résztvevők. A több napos konferenciasorozaton a legerősebb ellenzéki párt második embere egy Európa jövőjéről tartott panelbeszélgetésen fejtette ki elképzeléseit az európai kontinens és az Európai Unió jövőjéről, illetve arról, hogyan befolyásolja ezeket az európai identitáskeresés és Robert Schuman kereszténységen alapuló gondolatvilága. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor olyat is elárult az Alfahírnek a Magyarországot komoly szankciókkal fenyegető Sargentini-jelentés kapcsán, amit eddig sehol sem hallhattunk.

Gyöngyösi Márton a "Schuman Európája, mint a nemzetek közössége" címre keresztelt előadásblokkban vett részt, több lengyel, francia és holland képviselő, akadémikus, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke társaságában.

A kontinens lehetséges jövőjéről szóló beszélgetésben Gyöngyösi kifejtette, hogy szerinte az európai civilizáció és az Európai Unió kétféle kihívással néz szembe:

  • egyrészt a digitalizáció és a globalizáció által kiváltott, jelentős társadalmi problémákat sokszor még körülírni is nehéz,
  • másrészt Európa nem találja a helyét a XXI. századra - Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India felemelkedésével - kialakult többpólusú világban.

A Jobbik elnökhelyettese szerint a rossz hír az, hogy "még a legnagyobb európai országok is túl kicsik ahhoz, hogy önmagukban tényezővé válhassanak a világpolitikában", ezért a kontinens országainak valamilyen formában mindenképp együtt kell működniük.

A kulcsszó: európai identitás

A Jobbik képviselője ennek mikéntjére próbált meg választ adni beszédében. Kifejtette: ő két nagy csoport küzdelmét látja az európai politikában, az Európai Egyesült Államok felé kacsintgató federalisták (az "Európa atyjaként" számontartott Jean Monnet követői) és az erős nemzetállamok lazább együttműködését szorgalmazókét (akik Schuman gondolataihoz állnak közelebb).

Szerint két csoport közötti vita kifejezetten meddő, mert valamilyen szinten mindkét elképzelés utópisztikus és a rossz kérdésre keresik a választ.

Gyöngyösi szerint évtizedek óta hiányzik a valóban hatékony európai együttműködés nélkülözhetetlen eleme:

a közös európai identitás megtalálása (amiről épp a migrációs válság indított be egy európai szintű vitát).

Ehhez szerinte be kell látni, hogy a kelet-közép-európai régióban népszerű, XIX. századi nemzetállam-felfogás ma már nem érvényes:

ma már egyik állam sem száz százalékosan önálló és önellátó.

Mint fogalmazott, a nyugat-európai országok a multikulturalizmus, a fogyasztói társadalom problémáival kellett szembenézniük, míg nálunk, Közép-Kelet-Európában demográfiai problémákkal, szegénységgel, a tehetséges fiatalok tömeges elvándorlásával és a nyugati tőkétől való gazdasági függéssel kell megküzdenünk. Épp ezért ezért kell valamiféle kompromisszumra törekednünk, ha kölcsönösen előnyös együttműködésre vágyunk.

Hozzátette: a közös ellenségkép megtalálása - akár az iszlámban, akár a bevándorlásban -, önmagában nem elegendő egy közös európai önazonosság kiteljesítéséhez. Gyöngyösi szerint a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy az elmúlt évtizedek európai szerződései csupán Európa kulturális sokszínűségét hangoztatták, ami még ha igaz is, önmagában szintén nem ad egy összetartozás-tudatot.

A Jobbik elnökhelyettese úgy látja, hogy a közös európai identitáshoz jelenleg az Eurovíziós Dalfesztivál megrendezésével jutott a kontinens, ám ott paradox módon egy szakállas nőt emelünk piedesztálra.

Gyöngyösi kifejtette: szerinte nem ez viheti előre a kontinenst, hanem az olyan, közismert és széles körben is európai örökségnek tekintett dolgokra épülő politikai diskurzus, mint a római és görög humanizmus, a felvilágosult racionalizmus, a szabadság étosza és a keresztény erkölcsiség:

"Meggyőződésem, hogy a jelen válság megoldásához az első lépést a közös identitás megtalálása, a keresztényi szolidaritás, a schumani gondolat és a keresztény identitásnak illetve az Európában már eleve meglévő sokszínűségnek kedvező rendszer megalkotása jelenti."

Gyöngyösi szerint ehhez minkét Európa-definíciót a megoldás részévé kell tenni: egy nemzetállami szintű konföderációra lenne szükség, ahol az országok a nekik legmegfelelőbb döntéseket hozhatják meg, és együttműködhetnek olyan kérdésekben, amelyek állami és civilizációs szinten is kihívást jelentenek.

Kepli Lajos szerint nagy eredmény, hogy egy gazdasági fórumon szóba kerülhet a környezetvédelem

Gyöngyösi Márton elnökhelyettes mellett Kepli Lajos képviselte a Jobbikot Közép-Kelet-Európa legjelentősebb üzleti konferenciasorozatán, a krynicai Gazdasági Fórumon. Az ellenzéki honatya az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának alelnökeként "A Kárpátok Európája" névre keresztelt beszélgetéssorozat vendége volt, ahol lengyel, ukrán és szlovák szakemberekkel és politikusokkal fejtette ki álláspontját.

Európai, vagy magyar? Miért ne lehetne mindkettő?

Gyöngyösi Márton portálunk kérdésére válaszolva kifejtette: szerinte hibás megközelítés az, hogy Magyarországon a társadalom bizonyos csoportjai kizárólag csak magyarnak, vagy kizárólag csak európainak tartják magukat. Szerinte ez a magyar állam fennállása óta létező dilemma része, miszerint a nyugathoz vagy inkább a kelethez szeretnénk-e tartozni, ami politikai célból a mai napig könnyen felszítható, ám hamis ellentét.

A Jobbik elnökhelyettese szerint az identitás nem lehet ennyire kizárólagos egy olyan nép számára, aminek épp úgy büszkének kell lennie arra, hogy az ázsiai sztyeppékről vándorolt be Európába, mint ahogy arra is, hogy a kereszténység felvételével az európai civilizációhoz csatlakozott.

"A magyar identitás - más népekéhez hasonlóan - összetett, amire az országnak igenis tudnia kell stratégiát építeni. Nagyon jó lenne, ha egy olyan időszakban, amikor kelet és nyugat egymásnak feszül és adott esetben vallások között is ellentét alakul ki, akkor egy olyan ország, amely mindkét világhoz kötődik, az felismerheti, hogy a közvetítésnek van helye és szerepe, ami egy érték" - mondta el az ellenzéki politikus.

Az elmúlt néhány évtized kérdőjelezte meg a keresztény Európát

Gyöngyösi azt is kifejtette, hogy a keresztény Európa, mint identitásképző elem hosszú ideig még az ateisták számára is evidencia volt,

az elmúlt évtizedekben ezt egyedül a liberálisok kérdőjelezték meg.

Ők vagy tagadják Európa keresztény gyökereit, vagy nem akarnak erről tudomást venni, és nem hajlandóak beemelni ezt az Európa jövőjéről szóló diskurzusba, ami Gyöngyösi szerint nagyon káros hozzáállás. Ezért fontos szerinte, hogy a kereszténység és a schumani gondolat nagyon erőteljes alternatívaként jelenjen meg a liberális nihilizmussal szemben, és ne hagyják ismét úgy félrevinni ezeket, ahogy a '68-as generáció politikusainak sikerült.

"Sargentini elképesztően nagy bűnt követett el"

Gyöngyösi Márton az Alfahírnek határozottan kijelentette, hogy a Jobbik nem fogja megszavazni az Európai Parlamentben a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést. Ezt azzal indokolta, hogy az iratban konkrét tényhamisítások és hazugságok szerepelnek.

"Sargentini elképesztően nagy bűnt követett el, hiszen teljes mértékben félreviszi a figyelmet és a fókuszt az Orbán-kormány demokráciát valóban sértő és korlátozó tevékenységéről"

- tette hozzá az ellenzéki honatya, aki szerint, ha a jelentés arra hívta volna föl a figyelmet, hogy miként korlátozza a Fidesz-kormány az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot és a parlamentarizmust és milyen elképesztő méreteket öltött a korrupció Magyarországon, akkor ezzel nagyon nehéz lenne vitatkozni.

"Viszont akkor is fölmerülne a kérdés, hogy Brüsszelből bele lehet-e avatkozni egy szuverén ország belügyeibe - meggyőződésem szerint nem"

- foglalt állást Gyöngyösi, aki szerint a jelentés azzal is támogathatatlanná vált a Jobbik számára, hogy számonkéri Magyarországon a migránsok kvóták szerinti elosztásának hiányát.

Arra a fölvetésre, hogy a Jobbik nem fél-e attól, hogy emiatt a Fidesz szekértolóiként könyvelik majd el őket a választók, Gyöngyösi úgy válaszolt, hogy szerinte az a fontos, hogy egy szavazásnál miért dönt úgy egy politikai erő, ahogy. Nyilván egy fideszes képviselő az előbb kifejtett gondolatmenettől teljesen eltérően indokolja az elutasítást. A Jobbik viszont az előzőek mellett annak a kimondásához is ragaszkodik, hogy Orbán Viktor kormánya a féldiktatórikus rendszerből már elindította az átmenetet a totális autoriter berendezkedés felé.

Ne szavazza meg az ellenzék a Sargentini-jelentést!

Rágcsálják, kínlódnak vele, de nem tudják lenyelni. Mintha túl nagy falat lenne nekik, vagy esetleg olyan bátorságpróbán lennének, ahol valami olyasmit kellett a szájukba venni, amit normális esetben sohasem ennének meg. A hazai ellenzék láthatóan nem tudja, hogy mit is kezdjen a Sargentini-jelentéssel.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 15:16
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.