2018. 09. 12. 10:53
MTI nyomán

Juncker megerősítené az Európai Unió szerepét a világban

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke idén is az Európai Parlamentben értékelte az Európai Unió helyzetét.

Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni - jelentette ki  évértékelő beszédében az EB elnöke.

"Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés"

- mondta Jean-Claude Juncker.

"Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett"

- tette hozzá.

Szerinte az EU-nak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, a kontinensnek saját kezébe kell vennie a sorsát. Juncker hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe. Úgy vélte: a nemzeti szuverenitás megosztása erősebbé teszi az unió országait.

"Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának"

- mondta.

Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy az unió jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik - ezzel az euszkeptikus, bevándorlásellenes erőkre és valószínűleg Orbán Viktor magyar miniszterelnökre célzott. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma.

Hozzátette: a Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent a bevándorlók száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni.

A tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között - emelte ki, és ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.

A migráció megfékezésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy

Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására van szükség.

Mint fogalmazott, a várakozások szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre a fekete kontinensen.

"Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége"

- mondta a bizottság elnöke. Mint rámutatott, ez az EU-nak is hasznára válna, ugyanis 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.

Kiemelte: Afrika kereskedelmének 36 százalékát az EU-val bonyolítja le, miközben ez a szám Kína esetében 16, az Egyesült Államok esetében pedig 6 százalék, de ez még nem elég.

A számos afrikai országgal létrejött kereskedelmi egyezményeket egy kontinensek közötti szabadkereskedelmi megállapodássá kellene alakítani - vélekedett.

A demokráciák állapotáról és az uniós alapelvekről szólva úgy fogalmazott, hogy a helyzet egyes uniós tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot, és szerinte

meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került.

Juncker ezzel egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a Sargentini-jelentés mai szavazása előtt, ami nem meglepetés, hiszen az EB eddig sem rejtette véka alá, hogy Orbán Viktorék hibájából Magyarország uniós szavazati jogának megvonását szorgalmazza.

A bizottság elnöke teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek "tárcájához" a jogállamiság kérdése tartozik.

Ahogy arról tegnapi tudósításunkban beszámoltunk, Timmermans a Sargentini-jelentés vitájában kijelentette, hogy az EB egyetért a dokumentumban foglaltakkal és "nem lesznek kíméletesek".

Juncker arról is beszédében arra is kitért, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis

"nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti".

A kontinens nemzetközi gazdasági helyzetéről szólva Juncker abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból.

Az elnök emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács,

vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.

Magyarország és az Orbán-kormány kerül terítékre az Európai Parlamentben

A Sargentini-jelentés vitája fűti az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének második napját. A magyar jogállamiság helyzete kerül napirendre, de a Sargentini-jelentés egyben egy taktikai harc is az uniós politika színpadán, amelyben érdekek és ellenérdekek csapnak össze a jövő évi európai parlamenti választás nyitányaként.