"Pedig úgy tűnt, minden rendben van, a több százmilliárdos médiabirodalom már a választások előtt is kifogástalanul működött, azóta ráadásul folyamatban vannak a korrekciók is, ellenzéki hang alig jut el az emberekhez, van már bulvárunk, sőt, miénk a bulvár, az internetes és facebookos embereink is jók állítólag, most lesz kiegyensúlyozott a média, még ezt is simán benyelték; Kubatov nem hiába tanulmányozta az amerikai kampánymódszereket, az adatbázis nagy és pontos; megérte a sok konzultáció, kerék is jobban forog, ha kenik, alig akad körzet, ahol nem a mi emberünket választják meg, még a neccesnek tűnő időköziket is simán behúztuk, ellenállás semmi, áprilisban néhány százezren vonulgattak, befejezték, de ha újra elő is fordulna, összerántjuk a Békemenetet, a névsor megvan, a buszok is; jó, az unió már nehezebb terep, de a pénz még mindig jön, okos gazda a kárt is jóra fordítja, szemérmes koldusnak üres a táskája, érkezik a BMW, a magyar gógyi vonzza a gyárakat, a liberálisok Sargentini-siránkozását meg ráfogjuk a migrációra, csodarecept, sosem gondoltam volna, de tényleg szinte minden esetben tökéletesen működik, a magyar atyafi már csak ilyen, inkább a tökfőzelék, mint a néger, Putyin is jókedvű volt legutóbb, az ezermilliárdos megállapodások sínen vannak, szegény Lőrincet sajnálom csak a sok beszólogatás miatt, de ennyit bírnia kell, könnyű az asztag alatt kalászt szedni, István feje felől is elhúznak lassan a viharfelhők, egy szaros pelenka, ez az egyetlen fogás, amit találtak, de hát serény asszonynak rest a lánya, rest asszonynak serény a lánya, az ellenzék fele a zsebünkben, ami megmarad, majd betámadjuk, de disznóra gyömbért nem vesztegetünk, a Puskás Akadémia továbbment a kupában, az NK Osijek kikapott, de még így is harmadik, úgy nézett ki, tényleg minden rendben, a 2030 már nem ábránd, hanem a realitás.
Erre most itt vannak. Öten. Sátorral, a Kossuth téren.
A sörsátor és a teszkós sátrak állják a vihart, tartják őket a zsákok, jól megcsinálták, jó zsák búzát ér, a tiltakozókat a hideg sem tántorította el. Ki gondolta volna, hogy egyszer így lesz vége? Hogy pont most, mikor úgy nézett ki, minden a helyére került, megtalálták a rést a pajzson.
Nincs más megoldás, nincs tovább, lemondok."
- morfondírozott dolgozószobájában a miniszterelnök. Arcán könnycsepp gördult végig - kicsit el is szégyellte magát, sosem sírt még, így nevelték -, majd elővette telefonját és tárcsázta Havasi Bertalant.
(Fotó: Tuaregblog)