A "Tanítók Fája" mozgalom szellemi atyjának, a Jobbik oktatási kabinetjében fontos szerepet betöltő Sárközy Csaba tanár úrnak az ösztönzésére néhány éve elindult, de most talán újraéledő kezdeményezés kapcsán Potocskáné képviselőasszony elmondta, értékválságba jutott korunk igényli a hasonló kapaszkodókat, a megbecsülés szélére szoruló hazai tanártársadalom pedig megérdemli az ilyesféle gesztusokat. Köztudott, az eget és földet összekötő fa a magyar szellemi és tárgyi néprajz lényegi szakrális eleme, nem véletlen hát e szimbólum használata. A libanoni cédrus biblikus tájakat idéz, keresztény hagyományaink nélkül esélyünk sem lesz a megmaradásra, a 21-ik század elsodor minket, ha nem ragaszkodunk gyökereinkhez.
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, Ander Balázs emlékeztetett rá, sokáig igen zordak voltak az oktatás feltételei a megyében, a 17. sz-i jezsuita misszió korának idején nem volt ritka, hogy megölték a tanítókat, vagy mint azt Horváth páter írásaiból tudjuk, a török martalócok rabszolgának hurcolták a somogyi diákokat. A Nagybajomban, Kisasszondon, Kiskorpádon, Csökölyben, Hedrehelyen, Lengyeltótiban, Szántódon is megforduló, Csurgón némileg hosszabb ideig tanárságot is vállaló Csokonai Vitéz Mihály az 1700-as évek végén maga is megtapasztalhatta a vidéki tanítók nyomorúságát, és nem véletlenül tette föl a kérdést Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című versében, hogy „Hát csak kanásznak termett a somogysági paraszt”. Kiszolgáltatott helyzetük ellenére, azóta is minden elhivatott pedagógus nemmel felel erre a kérdésre, s arra törekszik, hogy a közélet kérdéseire fogékony polgárokat neveljen a gondjaira bízott fiatalokból, mert sikeres országot építeni csakis kiművelt emberfőkkel, nem pedig futószalaghoz láncolt, elbutított bérrabszolgákkal lehet.
Ander szerint a nemzet napszámosainak legkiválóbbjai minden időben felvették a harcot az ilyen-olyan izmusok elnyomó rezsimeivel és a korabeli hatalmasságokkal szemben. A faültetés után felidézte, hogy az Andocs melletti Karádon egy évig tanítóskodó Gárdonyi Géza saját élményeit írta meg A lámpás című kisregénye főszereplőjének, Kovács Ágoston néptanítónak a küzdelmein keresztül. Az ő példája örök útmutató azoknak a magukat a világítás szerepére szánó tanítóknak, akik fényt kívánnak sugározni. Noha tudni kell, a világítás minden időben veszedelmes mesterség, de annak elemi jogát nem lehet megvonni a magyar pedagógustársadalomtól, hiszen azzal a nemzet jövőjét károsítanák meg.
A Jobbik harmadik somogyi képviselője, Steinmetz Ádám kezdeményezésére a jövő évi pedagógusnap alkalmából réztáblát helyeznek majd el "Somogyország tanítóinkat fája" felirattal a ma ültetett libanoni cédrus tövénél.