Valószínűleg semmilyen előnyt nem fog jelenteni az uniós állampolgárság Nagy-Britanniában a Brexit után

Mindegy, hogy EU-s, vagy EU-n kívüli országból érkezik a migráns.

Ez egyelőre inkább szándéknyilatkozat és vitaanyag, semmint végleges döntés, és megfelel a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee - MAC) egy hete ismertetett ajánlásának.

A BBC közszolgálati rádió beszámolója szerint a kabinet egyhangúlag támogatta azt az elképzelést, hogy a letelepedési és munkavállalási szándékkal érkező külföldiek állampolgársága helyett szakképzettségük legyen a Brexit utáni bevándorlási szabályozás alapelve.

Ennek alapján az EU-ban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni kívánó állampolgárai elvileg nem részesülnének kedvezményesebb engedélyezési elbánásban, mint azok, akik az unión kívüli országokból érkeznek.

Továbbra is nyitva van ugyanakkor az a lehetőség, hogy az Európai Unióval kötendő, London által szorgalmazott átfogó kereskedelmi megállapodás - ha sikerül ilyesmiről egyezségre jutni az EU-val - mégiscsak lehetővé tehetné az uniós állampolgárok nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának valamilyen könnyített engedélyezési eljárását, ahogy ez a Migration Advisory Committee múlt kedden előterjesztett 140 oldalas javaslatcsomagjában is szerepel.

A MAC szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők letelepedésének és foglalkoztatásának eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók állampolgárságától, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.

A testület is elismeri ugyanakkor, hogy a Brexit utáni időszak bevándorlási szabályozásában London felajánlhat valamilyen kedvezményes hozzáférést a brit munkapiachoz az unióban maradó országok állampolgárainak, ha ezzel kedvezményeket tud elérni a Brexit-tárgyalások más területein, például az EU-val fenntartott jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok szabályozásában.

A MAC múlt heti jelentése hangsúlyozta azt is, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalók a brit szociális ellátórendszer jelentős nettó befizetői: a 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1700 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybe vett jóléti ellátások és közszolgáltatások költségénél.

A konzervatív párti brit kormánynak egyelőre a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig van kidolgozott tervezete az EU-állampolgárok nagy-britanniai letelepedésének és foglakoztatásának szabályozására, függően attól is, hogy sikerül-e egy ilyen átmeneti időszakról megállapodásra jutni az EU-val.

Ha lesz ilyen egyezség, az EU-tagországok állampolgárai kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy az átmeneti időszak végéig eltöltöttek-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.

Azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.