Szerbia harckészültségben, Koszovóban az elnök ellen tüntetnek

Több ezren vonultak azt utcákra Pristinában szombaton a Szerbiával folytatott, szerintük eredménytelen tárgyalások megszakítását követelve Hashim Thaci koszovói elnöktől. Eközben Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget.

Az albán, német és amerikai zászlókat lobogtató tiltakozók mindenekelőtt egy lehetséges területcserét akarnak meghiúsítani Koszovó és Szerbia között, ahogy azt Thaci és szerb hivatali partnere, Aleksandar Vucic nemrég felvetette.

A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói városok, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy támogassák a területcserét a két nyugat-balkáni ország között.

Thaci szombaton váratlan látogatást tett az észak-koszovói Gazivoda-tó főként szerbek lakta térségében. Az elnök mintegy negyedórás látogatását a Rosu különleges koszovói egység tagjai biztosították. Válaszul Vucic a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget és a rendőrségi alakulatokat.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak ugyanis tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

A szerb sajtóban megjelent az is, hogy a Rosu tagjai helyi szerbeket tartóztattak le, ám ezek az információk hamisnak bizonyultak - írta honlapján az RTS. A legfrissebb hírek pedig arról számolnak be, hogy a koszovói elnök látogatását követően a különleges egység tagjai is visszavonultak.

Néhány hete Aleksandar Vucic is a Gazivoda-tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket.

A gazivodai mesterséges tó és vízerőmű rendkívül fontos Koszovó víz- és áramellátása számára. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített duzzasztógát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll.

Forrás
MTI nyomán