Venezuela új exportterméke: több mint 2 millió menekült

Dél-Amerika az Egyesült Államokhoz hasonlóan egykor a bevándorlók számára nyílt és szabad terület volt, ahová rengeteg rabszolgát küldtek Afrikából, de bőven jöttek maguktól a szebb élet reményében olaszok, spanyolok, németek, kelet-európaiak, zsidók, libanoniak, szírek, japánok vagy éppen kínaiak. Most a latin-amerikai “belső” migráció a jellemző, ami komoly gondot okoz a befogadó államoknak. Több, mint 2 millió venezuelai menekül a környező országokba – olvasható a “The Economist” legújabb számában.

Az újságból megtudhatjuk, hogy a kontinensek közötti migráció a 20. század közepéig volt jellemző, utána már volt arra is példa, hogy latin-amerikai államok között vándoroltak tömegesen egyik országból a másikba. Az '50-es és '60-s években éppen a virágzó Venezuela szívott fel rengeteg bevándorlót az Andok országaiból. Bolíviából, Paraguayból és Peruból sokan mentek a fejlettebb Argentinába, Brazíliába vagy Chilébe. Közel 400 ezer nicaraguai él jelenelg is Costa Ricában.

Azonban ezek a folyamatok fokozatosak voltak, és gyakran megfeleltek a munkaerő iránti keresletnek. Venezuelából 2014-től kezdve 2,3 millió ember menekült el a szörnyű gazdasági állapotok, a hiperinfláció, a bűnözés és az összeomlott közszolgáltatások miatt. Fele részük Kolumbia felé vette az irányt. Több tízezer nicaraguai újra Costa Rica felé indult el, miután Daniel Ortega megkezdte (vagy folytatta? - STG) küzdelmét az ellenzékiekkel szemben.

Az Economist szerint a legtöbb menekültet jól fogadták, hiszen Dél-Amerikában nincsenek túl nagy etnikai, nyelvi, vallási vagy kulturális különbségek. Ezzel szemben viszont több példát is felhoz. Augusztusban a brazil-venezuelai határon a brazil lakosok megtámadtak egy menekülttábort, és 1200 venezuelait üldöztek el. Hasonló, de kisebb mértékű atrocitások Costa Ricában is voltak. Ricardo Belmont limai polgármesterjelölt pedig bejelentette, hogy megvédi a peruiakat és munkahelyeiket a venezuelaiaktól. Belmont egyébként esélyes is a választás megnyerésére.

Luis Alberto Moreno, az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank elnöke szerint a migráció azért is okoz problémát, mert amíg egy európai országba érkező menekült átlagosan 46 ezer 500 dolláros vásárlőerőt jelent, addig a latin-amerikaiak csak 17 ezret. Tehát úgy néz ki, hogy a legszegényebbek  hagyták hátra venezuelai otthonukat. Moreno megjegyezte, hogy a migráció kezelésére közös fellépésre van szükség. Kolumbia GDP-jének fél százalékát fordítja majd a migránsokra, ami 1,6 milliárd dollárt jelent. Az ENSZ már kinevezte felelősét a venezuelai migrációval kapcsolatos ügyekre. De az Egyesült Államok is 100 millió dollárral segíti a helyzetet, és még a migrációval szintén küszködő Európai Unió is tervezi, hogy ad erre a célra Dél-Amerikába 40 millió dollárt. Sokkal többre lesz szükség – teszi hozzá az amerikai gazdasági lap szerzője, majd hozzáteszi, hogy törekedni kell a Venezuelában a hatalom által lefoglalt értékek visszaszolgáltatására is.