Míg a magyarokra egyre kevesebbet, a külföldi diákokra egyre többet költ az állam

Míg a hazai hallgatók állami támogatása csökken, addig a magyar kormány milliárdokkal támogatja évi több mint ötezer külföldi, főként fejlődő országokból érkező diák magyarországi felsőoktatási tanulmányait, írja a G7.

A Stipendium Hungaricum program az utolsó adatok alapján évi 5,5 milliárdba kerül, ezzel a 2017/18-as őszi félévben ötezernél is több külföldi diák tanult Magyarországon.

A legtöbb diák kifejezetten szegény, migrációval is érintett országból érkezik, főleg Ázsiában és az arab térség szegény és problémákkal sújtott országaiban népszerű a kifejezetten nagylelkű ösztöndíjprogram.

A Stipendium Hungaricum keretében a diákok tandíját a magyar állam finanszírozza, továbbá

  • ingyenes kollégiumi ellátásra jogosultak, vagy ha nem ezt választják, akkor havi 40 ezres lakhatási támogatásban részesülnek
  • 40,6 ezer forintot kapnak megélhetési költségekre,
  • valamint évi 65 ezer forintos egészségügyi biztosítást is biztosítanak számukra.

A portál szerint a külföldi diákok magyarországi tanulásának támogatása több szempontból is előnyös a gazdaságnak: a lakosság számának csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség van jól képzett munkaerőre, és akik Magyarországon tanulnak, részben itt is fognak maradni, és a hazai gazdaságot erősítik. Azonban ellentmondásos, hogy mindeközben a magyar diákok számára egyre nehezebbé válik a felsőoktatásba való bejutás. Továbbá a külföldi diákok kollégiumi elhelyezése kiszoríthatja a hazai diákokat, akik így kénytelenek a drága albérletárakat kigazdálkodni.

Arról nem is beszélve, hogy az egyetemeknek is gazdasági érdeke fűződik a Stipendium Hugnaricum programban részvevő diák felvételéhez, mert 2,5-szer többet kapnak utánuk, mint egy hazai diák után.

Míg egy magyar diákra átlagosan évi körülbelül 0,5 millió forintot szán a magyar állam, addig a harmadik országból érkező ösztöndíjasokra 1,8 milliót. Így a jelenlegi ösztöndíjas számot figyelembe véve 10 milliárd forintnál is többe kerülhet már idén a Stipendium Hungaricum program.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
1
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
1
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.

A magukat csak Kihalás Forradalmának (nem, ezt nem a  Monty Python csoport találta ki) nevező környezetvédő aktivisták próbálták megbénítani a kelet-londoni vonatot, így tiltakozva a légszennyezés ellen. 

Szép munka!

Valaki szóljon nekik, hogy a közösségi közlekedés megbénításával amúgy csak még több embert kényszerítenek a motoros fotelbe, vagyis az autóba, ezáltal pedig tovább növelik a szén-dioxid (meg tucatnyi más, fura nevű méreganyag) -kibocsátást. 

Persze lehet, hogy csak a Sétáló London programját igyekeznek megvalósítani a maguk szerény eszközeivel.

Attól függetlenül minden követelésük ül. Legalábbis a 3 legfontosabb.