Míg a magyarokra egyre kevesebbet, a külföldi diákokra egyre többet költ az állam

Minden a külföldi diákok malmára hajtja a vizet.

A Stipendium Hungaricum program az utolsó adatok alapján évi 5,5 milliárdba kerül, ezzel a 2017/18-as őszi félévben ötezernél is több külföldi diák tanult Magyarországon.

A legtöbb diák kifejezetten szegény, migrációval is érintett országból érkezik, főleg Ázsiában és az arab térség szegény és problémákkal sújtott országaiban népszerű a kifejezetten nagylelkű ösztöndíjprogram.

A Stipendium Hungaricum keretében a diákok tandíját a magyar állam finanszírozza, továbbá

  • ingyenes kollégiumi ellátásra jogosultak, vagy ha nem ezt választják, akkor havi 40 ezres lakhatási támogatásban részesülnek
  • 40,6 ezer forintot kapnak megélhetési költségekre,
  • valamint évi 65 ezer forintos egészségügyi biztosítást is biztosítanak számukra.

A portál szerint a külföldi diákok magyarországi tanulásának támogatása több szempontból is előnyös a gazdaságnak: a lakosság számának csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség van jól képzett munkaerőre, és akik Magyarországon tanulnak, részben itt is fognak maradni, és a hazai gazdaságot erősítik. Azonban ellentmondásos, hogy mindeközben a magyar diákok számára egyre nehezebbé válik a felsőoktatásba való bejutás. Továbbá a külföldi diákok kollégiumi elhelyezése kiszoríthatja a hazai diákokat, akik így kénytelenek a drága albérletárakat kigazdálkodni.

Arról nem is beszélve, hogy az egyetemeknek is gazdasági érdeke fűződik a Stipendium Hugnaricum programban részvevő diák felvételéhez, mert 2,5-szer többet kapnak utánuk, mint egy hazai diák után.

Míg egy magyar diákra átlagosan évi körülbelül 0,5 millió forintot szán a magyar állam, addig a harmadik országból érkező ösztöndíjasokra 1,8 milliót. Így a jelenlegi ösztöndíjas számot figyelembe véve 10 milliárd forintnál is többe kerülhet már idén a Stipendium Hungaricum program.