Kell kritizálni a liberalizmust, de fontos, hogy ehhez megmaradjon a szólásszabadságunk

Megjelent az izraeli történész, Yuval Noah Harari legújabb könyve.

Harari azután vált hirtelen ismertté és népszerűvé Magyarországon, hogy kiderült, állítólag Orbán Viktor is népes rajongói táborát erősíti. Az ellenzéki oldal politikusai közül akadtak is olyanok, akik azonnal rohantak megvenni Harari könyveit, hogy megtudják, mi is köti le a magyar miniszterelnök figyelmét, ha éppen nem Soros Györggyel foglalkozik. Az áprilisi országgyűlési választás után a pártpolitikát maga mögött hagyó, és a vloggerkedésre áttérő Vona Gábor nemrégiben hosszasan értekezett a big data-diktatúra eljöveteléről, amit egyértelműen Harari vázolt fel a Homo Deusban.

Az izraeli történész azonban már jóval korábban divatos sztárrá vált a Sapiens - Az emberiség rövid története című könyvével a szélesebb világban, minthogy a magyar közönség felfedezte volna. Olvasói között megtalálható Barack Obama volt amerikai elnök, Emmanuel Macron francia államfő, Bill Gates, a Microsoft alapítója és Mark Zuckerberg, a Facebook alkotója is.

Harari mindkét könyve, a Sapiens és a Homo Deus is a hazai sikerlisták élére került. Előbbi az emberiség múltjával foglalkozott, és azzal, hogyan vált az ember jelentéktelen majomból a földkerekség urává. A Homo Deus továbbszövi a történetét: azon elmélkedik, miként válhat istenné az ember, vagyis inkább egy szűk elit, hogyan emelkedhet a manipulálható „haszontalanok” millióinak feje fölé a biomechanika és a transzhumanizmus által.

Mivel mindezek anno Gibson disztópikus cyberpunk-világában is megjelentek, talán pont emiatt számomra a Homo Deus érdekesebb és izgalmasabb kérdéseket feszegetett, mint a Sapiens. Bár míg Gibson könyvei fantáziadús, lebilincselő szórakozást nyújtanak, Harari munkája fenyegető realitásként számol ennek a lehetséges jövőnek a veszélyeivel. Az pedig, hogy az emberiség véglegesen kettészakadhat, egy szuperképességekkel feltuningolt istenszerű elitre és az alkalmazhatatlan munkanélküli „haszontalanok osztályára”, az nem éppen az a jövő, amelybe szeretné beleképzelni magát az ember.

Harari már Magyarországon is megjelent és kapható, A 21 lecke a 21. századra című legújabb könyve „egy lépéssel” hátrébb lép a Homo Deustól. Azokra a kérdésekre fókuszál, amelyek elvetett magvai az előző könyvében boncolgatott jövőképeknek. A jelen legnagyobb kihívásait veszi górcső alá: az álhírek terjedését, a liberális demokrácia válságát, a bevándorlás, a terrorizmus és a klímaváltozás problémáját. Kérdez és gondolkodik.

„Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az Iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mi tegyünk a terrorizmussal?”

- fogalmazza meg kérdéseit bevezetőjében Harari.

Az izraeli történész azt is hangsúlyozza, hogy új könyve nagy része a liberális világnézet és a demokratikus politikai rendszer hátulütőit tárgyalja, de sietve hozzáteszi: a liberális demokráciát a legsikeresebb és legsokoldalúbb politikai modellnek tartja, amelyet az emberek eddig kidolgoztak a modern világ problémáinak megoldására. Elítéli Orbán Viktor kedvenc illiberális felfogását, amelynek – szerinte - nem célja, hogy nyílt vitát folytasson az emberiség jövőjéről, csak az, hogy ellehetetlenítse a liberalizmust.

Egy hónapja az izraeli történésszel az Index (és 24.hu is) interjút készített, ebben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy kapcsolatban állna a magyar politika vezetőivel vagy hogy tanácsokat adott volna Orbán Viktornak. Ugyanakkor a magyar miniszterelnöknek is üzent, amikor minden vezetőnek azt tanácsolta, hogy ne vezesse félre az embereket a múltról szóló nosztalgikus fantáziákkal, inkább gondolkodjon komolyan a jövő problémáiról, hiszen az emberiség ma három fő problémával néz szembe: a nukleáris háborúval, a klímaváltozással és a biotechnológiai áttöréssel.

Harari szerint az illiberális rezsimek egyik védjegye, hogy még a határaikon kívül is megnehezítik a szabad beszédet, és ez egyre nehezebbé, veszélyesebbé teszi majd az emberi faj jövőjéről való kritikus gondolkodást. Az izraeli történész azonban arra figyelmeztet A 21 lecke a 21. századra című könyve kapcsán, hogy a liberális modell kritizálása nélkül nem tudjuk kijavítani vagy meghaladni annak hibáit, de ehhez hozzátartozik, hogy ezt szabadon megtehessük.

„Ha ezt a könyvet értékelik, értékeljék a szólásszabadságot is”

- zárja új könyvének bevezetőjét Harari.

Yuval Noah Harari – 21 lecke a 21. századra

Fordította: Torma Péter

Kiadó: Animus Kiadó

Budapest, 2018. 4490 Ft

(A cikk szerzője nyomon követhető a Facebookon is. Kövesd Te is!)