A 444.hu számolt be arról, hogy a Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) október 9-én a magyar állam és a Cheque Déjeuner (CD) közti vitában a francia cafetériacég javára döntött. Az eset előzménye az Orbán-kormány cafetéria-szabadságharca, mely során kiszorított a piacról a franciákat, így megágyazva az Erzsébet-utalványoknak.
Nem egyeztethető össze - vállalatok írják át az uniós jogrendet
Az Európai Unió és Egyesült Államok (TTIP), illetőleg Kanada (CETA) között formálódó szabadkereskedelmi egyezmények talán leginkább közérthetőbb kockázata az élelmiszer-biztonságunkra fenyegető veszélyek (például génmódosított növények elterjedése), azonban ennél sokkal súlyosabb problémát okozna, ha nem sikerülne megállítani a tengerentúli cégeket abban, hogy európai nemzetállamokat pereljenek be elmaradt profitjuk okán.
A három francia cég az ICSID-hez fordultak, amely az országok és a vállaltok közti beruházási viták elsimítására jött létre, magyarul elhárítják az akadályokat az olyan tőkeerős multik előtt, amelyek képesek megfizetni ezeknek a pereknek a költségét.
Európában a vállalatok és államok közti vitarendezés a legjobban bővülő iparág - és egyelőre a nemzetállamok vezetői erőtlenek ennek megregulázásában.
Mérföldkő: pert nyert egy multi Magyarország ellen
Pert nyert a magyar állam ellen a portugál kekszgyártó vállalat a Dan Cake. S bár elsőre talán furcsán hangzik, de ez a nap legfontosabb híre, s nemcsak a hazánktól követelt 110 millió euró, valamivel több mint 30 milliárd forint miatt.
A CD 39 millió eurót, azaz mintegy 12,6 milliárd forint követel az államtól. A mostani döntésnek még nincs pénzügyi vonzata, a kártérítés mértékét csak ezután fogja megállapítani szervezet. Ugyanakkor a másik kidobott cég, az Edenred ügyében 2016-ban már megítéltek 7 milliárdot. Egyébként a cégek a francia-magyar kétoldalú kereskedelmi egyezmény alapján pereltek.
Szintén gond, hogy az Európai Unió Bírósága jogellenesnek ítélte az Orbán-kormány cafetéria-reformját, így van mire hivatkoznia a cégeknek.
A nemzetek felett álló, offshore-jellegű vitarendezési mechanizmusok képezik az alapjait azoknak a szabadkereskedelmi egyezményeknek (TTIP, CETA), amelyeknek nemcsak Európában, de Magyarországon is lelkes hívei a magyar kormánypártok. Tragikomikus, de ennek a fideszes románcnak is mi fizetjük meg az árát.