Többnyire az egész magyar sajtó beszámolt – lévén, hogy a Magyar Távirati Iroda szemlézte - a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden megjelent Élő Bolygó Jelentéséről, amit kétévente tesznek közzé.
A legsokkolóbb adatai, hogy a Földünkön élő halak, madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők populációi átlagosan 60 százalékkal zsugorodtak 1970 és 2014 között, a gerinces fajok populációinak hanyatlása Dél- és Közép-Amerikában volt a legsúlyosabb, itt 89 százalékos veszteséggel számolhatunk. Ötven év alatt a Föld tüdejének is nevezett Amazonas-medence 20 százaléka, az egész világon pedig 1990 és 2015 között összesen 129 millió hektárnyi erdő tűnt el. Bolygónk sekély vizű korallállományának csaknem fele szintén odaveszett az elmúlt három évtizedben, ahogy a vizesélőhelyek 35 százaléka is.
Újabb kétharmad - szépen kipusztítottuk az állatvilágot
A kétévente megjelenő jelentés 2018-as kiadása szerint a bolygón élő halak, madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők populációi átlagosan 60 százalékkal zsugorodtak az 1970 és 2014 közötti időszakban. A gerinces fajok populációinak hanyatlása Dél- és Közép-Amerikában volt a legsúlyosabb, 89 százalékos.A szakemberek szerint a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység: a természetes élőhelyek elpusztítása, a túlhalászat és a túlvadászat, valamint a természet egyéb módokon való kizsákmányolása.
Ehhez jön hozzá, hogy bár itt Európában a „bennszülött” népszaporulat csökkenő tendenciája miatt aggódunk, 1800 óta hétszeresére nőtt az emberiség népessége, vagyis ma már több mint 7,6 milliárdan élünk Földön, nem kis mértékben terhelve meg ezzel a környezetünket. Mert ahogy a jelentés is megállapítja, a drasztikus veszteség legfőbb okai emberi tevékenységre vezethetőek vissza, és
„talán mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még tehet valamit ennek a pusztító folyamatnak a megfordításáért”.
Minderre két évünk maradt, vélik a dokumentum készítői.
Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója szerint
„itt az ideje tudatosítani magukban, hogy egy mindnyájunk számára egészséges és fenntartható jövő csak egy olyan bolygón lehetséges, amelyen a természet virágzik és, ahol az erdők, óceánok és folyók gazdag biológiai sokféleséggel bírnak”.
A jelentés arra is kitér, mit kéne tennünk: radikálisan növelnünk kellene a természet politikai jelentőségét, és elő kellene segítenünk egy egységes mozgalom létrejöttét állami és nem állami szereplőkön keresztül azért, hogy változást lehessen elérni.
Az Élő Bolygó Jelentés nem az egyetlen az elmúlt hetekből, ami arra figyelmeztet, hogy ha nem cselekszünk, annak katasztrofális következményei lehetnek.
Három hete tette közzé az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) a klímaváltozással kapcsolatos értekezését. Ebben az áll, hogy 2030 és 2052 között érhetjük el az 1,5 fokos globális felmelegedést, mindez világméretű problémák özönét szabadítaná az emberiségre. Ennek a jelentésnek is az a lényege, hogy a történelemben eddig nem ismert, példa nélküli összefogásra és intézkedésekre van szükség.
Nincs ennél nagyobb fenyegetés
Két hete tette közzé az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) a klímaváltozással kapcsolatos jelentését (az Index terjedelmes cikkben számolt be a legfontosabb részleteiről), amely arra figyelmeztet, hogy ha az emberiség nem változtat eddigi életmódján, akkor 2030 és 2052 között érhetjük el az 1,5 fokos globális felmelegedést. Ennek hatása katasztrófák özönét szabadítaná az emberiségre.
A Microsoft-alapító Bill Gates az IPCC-dokumentumra reagálva felsorolta, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a klímaváltozás mérséklése érdekében. Ő azt írta, hogy a klímaváltozás legrosszabb hatásainak megakadályozása érdekében 50 éven belül el kell jutni az üvegházgáz-kibocsátás nullára való csökkentéséig a gazdaság minden területén.
Ha abban el is térnek egymástól az elmúlt hetekben megjelent vészjelzések, hogy mennyi időnk maradt megmenteni a bolygónkat, az világosan leszögezhető: nem sok!
Ezután ijesztő szembesülni azzal, hogy a magyar döntéshozók hol tartanak az emberiséget fenyegető veszélyek realizálásával. Kedden a parlamentben Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára egy LMP-s képviselő azon kérdésére, hogy mit tesz a magyar kormány a párizsi klímaegyezményben lefektetett, és a Lengyelországban decemberben tartandó COP24 -es csúcstalálkozón további kidolgozásra váró károsanyag-kibocsátás mérséklésére, úgy fogalmazott:
„Vita tárgyát képezi, mekkora hatással van az emberi tevékenység a klímaváltozásra.”
Pontosan ezt gondolja Donald Trump amerikai elnök is, aki korábban kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Nem sok jót jelent az emberiségnek, ha az ilyen döntéshozók által megkezdett úton haladunk tovább. A tények már a szemünk előtt vannak. Iszonyú erőfeszítéseket kívánó, de létkérdésnek nevezhető feladatsor áll előttünk. A visszaszámlálás elindult.
(A szerző további cikkei nyomon követhetőek a Facebook-oldalán is. Kövesd Te is!)
"A klímaváltozás velünk marad, a javulás pedig nem a mi életünkben fog bekövetkezni"
Miért volt október közepén még nyár?Sok minden változott az elmúlt 15 évben. Korábban még a klímakutatók és a meteorológusok azt mondták, hogy bár a szélsőséges időjárási jelenségek intenzívebbek és gyakoribbak lesznek, de az egyes események kapcsán nem lehet klímaváltozásról beszélni. Ma már viszont a tanulmányokban mutatják ki, hogy mennyiben áll ezen jelenségek erőssége, időtartama mögött a klímaváltozás.