Ők több millió forintos veszteséget is elszenvedhettek a Fidesz 2012-es intézkedése miatt, viszont most az, hogy visszakapják-e (akár részben) a tőlük elvett járandóságukat - már a kormánytól függ.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a magyar állam mulasztásos alkotmánysértést követett el 2012-ben, amikor drasztikusan csökkentette a rokkantsági ellátásokat. Bár a testület nem mondta ki generálisan, hogy a rokkantsági nyugdíjak elvétele általában sérti az alkotmány helyettesítő alaptörvényt, de azt igen, hogy egyes volt rokkantnyugdíjasok rokkantsági fokának meghatározása önkényes volt. A Zoom.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint a döntés így is több tízezer volt rokkantnyugdíjast érinthet, számuk 50- és 100 ezer között szóródhat.
Jogellenesen vették el a rokkantnyugdíjasok járandóságát - hatalmas pofonba szaladtak bele Orbánék
Több tízezer ember életét tették tönkre, a Jobbik kárpótlást követel. Az Alkotmánybíróság döntéssel egyértelművé vált: a magyar kormány az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést is megszegve (amellett, hogy magyar állampolgárok tízezreinek életét tette még nehezebbé) vette el a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét.
Ahogy arról portálunk is beszámolt, az Alkotmánybíróság kimondta: a rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor érdemben kell vizsgálni a rokkant állapotának megváltozását. Állapotjavulás alatt az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni, amelynek vizsgálata az eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok kötelezettsége.
A kormány 2012-ben átkeresztelte az ellátást, azért, hogy csökkenthessék azt. A rokkantnyugdíjat megszüntették, helyét az egyszerű járadékként viselkedő rokkantsági ellátás vette át, utóbbi viszont már nem véd az Alaptörvény, így ennek mértékét a kormány szabadon alakíthatja, magyarra fordítva: szabadon csökkentheti a kormány.
Ezek után jöhetett a rokkantsági ellátás időközönkénti felülvizsgálata is. Ennek az lett az eredménye, hogy az orvosszakértői bizottságok rendre állapotjavulást állapítottak meg – így tömegesen csökkentették az ellátások összegét (az Alkotmánybíróság a múlt héten is egy konkrét ügyben hozta meg a döntését: a felperes 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjban részesült, azonban – az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat eredményeként – "állapotában javulás következett be", és ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb, mint a felére csökkent.
A döntés során kiderült, a rokkantnyugdíjastól évente mintegy 596 ezer forintot vettek el.
Az Alkotmánybíróság szerint a parlament nem szabályozta megfelelően ezen felülvizsgálatok rendszerét, ezért felszólította a kormányt és a parlamentet, hogy 2019 áprilisáig alkosson olyan felülvizsgálati szabályokat, amelyek a tényleges fizikai állapotjavulást veszik figyelembe, és ennek megfelelően számítják újra a rokkantsági ellátás mértékét.
A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértő így is 50-100 ezer fő közzé saccolta azoknak a számát, akikre vonatkozhat a bíróság döntése.
Ugyanakkor az Ab nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a kormánynak milyen új szabályokat kell hoznia, így meglehetősen nagy a mozgástere – mutatott rá a szakértő.
A legelegánsabb megoldás az lenne, ha a rokkantsági nyugdíjakat a kormány visszamenőleg helyreállítaná – ám ennek a megoldásnak a legkisebb az esélye, ugyanis ezzel beismerné, hogy jogtalanul vette el ezen ellátásokat, nem beszélve arról, hogy ez súlyos tízmilliárdokba kerülne. Bár még nem tudni, hogy a kormány merre indul a jogalkotási kényszerben, de arra biztosan nem lehet számítani, hogy a 2012-es átalakítások óta elvesztett ellátásokat visszakapják az érintettek. Ugyanakkor a most induló jogalkotás – elvi – lehetőséget teremt a jelenleg nem túl átlátható rokkantsági ellátás rendszerének átalakítására.