2018. 11. 15. 14:45

Szobrot kapott Erzsébetvárosban a Magyarok Királynéja

Felavatták Erzsébetvárosban Sisinek, azaz Erzsébet királynénak egész alakos bronzszobrát. R. Törley Mária szobrászművész alkotása a Madách téren található.

November 15-én avatta fel a VII. kerületi önkormányzat és R. Törley Mária szobrászművész Erzsébet királyné, Sisi bronzszobrát a budapesti Madách téren. Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak az emlékét őrző köztéri alkotás mindezidáig nem volt a kerületben. A műalkotás elkészítésére R. Törley Mária szobrászművészt kérték fel, aki a korabeli ábrázolásoktól eltérően nem terebélyes abroncsszoknyában, hanem földig érő, könnyed, harang alakú, de végtelenül elegáns ruhában ábrázolja Sisit, amely a szobrászművész bátorságára utal. Mindenféle kellék nélkül, önmagában hozott létre tartásával, kecsességével egy királynői alkotást.  

A magyar állami hírügynökség tudósítása szerint először Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere köszöntötte a vendégeket, és elmondta: számára történészként is megtisztelő feladat és igen felemelő érzés, hogy szobrot avathat Erzsébetváros névadójának. A város vezetője beszédében hangsúlyozta: „Múlt és jelen találkozása mindig izgalmas kérdéseket vet fel. A kerület mindig is központi szerepet töltött be a főváros, így az egész ország kulturális életében. Ez a szerep mindvégig megmaradt, még ha olykor háttérbe is szorult, vagy éppen a körülmények áldozatává vált. Évekkel ezelőtt az egyik célunk az volt, hogy megteremtsük, vagy éppen újjáélesszük azokat a hagyományokat, kulturális eseményeket, amelyek valamikor fontosak voltak az itt élők életében. Nagy örömünkre szolgált, hogy megtaláltuk azt a művészt R Törley Mária személyében, aki a koncepcióhoz megalkotta a megfelelő ábrázolást, amely eltér a hagyományos királyné ábrázolástól, mégis eleganciát és méltóságot közvetít, emellett felhívja a figyelmet a királyné kulturális szerepére is, hiszen Erzsébetet mint költőt, irodalomszerető asszonyt ábrázolja.”

Érdekességek a szoborról

  • A posztamens (talapzat) tardosi mészkő tömb, melynek a súlya közel 4 tonna, magassága 160 cm.
  • A bronzszobor 230–240 cm magas, a súlya kb. 500 kg.
  • A szobor a harmincas éveiben járó Sisit jeleníti meg.
  • A szobor kezében lévő könyv Erzsébet királyné költői tehetségére utal. Mészöly Dezső költő-műfordító, irodalomtudós részletesen foglalkozott Erzsébet költészetével Sirály a Burgban című esszékötetében. Ezt a kötetet tartja a kezében Sisi. Mészöly Dezső így jellemzi Erzsébet műveit: vers és zene. „E kettő Erzsébetnél elválaszthatatlan. Verselése könnyed és hajlékony. Sohasem versbe szedett, mindig versben született gondolatokat szólaltat meg – mint minden poeta natus” – azaz született költő.
  • R. Törley Mária szobrászművész felhívja a figyelmet arra, hogy fontos motívum a magyar címer a szoboralak mellközepén, mert Erzsébet szerette a magyarokat, hozzájuk hasonló volt a temperamentuma, a szabadság utáni vágya. A kiegyezésben is sokat köszönhet neki Magyarország.
  • A szoboravató az önkormányzat sok éve megrendezésre kerülő, tematikus Erzsébet Hét nyitórendezvénye, a névadó neve napjához közeli dátumon.

Erzsébetváros „névadása”

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre. A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.