A jobbikos Lukács László György írásban várt választ a humántárcától arra, hogy mennyire veszi igénybe az egészségügyi ellátórendszert a hajléktalanság felszámolására és tiltására hozott új szabályozás?
Mint ismert, a kormány szándéka elvileg az, hogy az utcáról a hajléktalanokat az egészségügyi és szociális intézményekbe tereljék.
De vajon van-e fogalma a kormányzatnak arról, hogy ez mekkora terhet jelent az ellátórendszerekre?
- Mennyivel növekedett a budapesti kórházak, illetve a megyeszékhelyen működő kórházak betegforgalma október 15-e óta, ahová rendszeresen visznek ellátás céljából hajléktalan személyeket?
- Tervezi-e a kormány a törvényi változás miatt jelentkező többletköltségek megtérítését az érintett intézményeknek?
- Mely kórházak végzik Budapesten rendszeresen a hajléktalan személyek ellátást?
- Tapasztalt-e a kormány növekedést a hajléktalan személyek számában a krónikus belgyógyászati, sürgősségi vagy pszichiátriai osztályokon a fővárosi egészségügyi intézményekben?
A kormány nevében Rétvári Bence válaszolt, aki egyrészt közölte, hogy a Mentőszolgálat október 15-től (a hajléktalan törvény hatályba lépésétől) elindította a "Gondoskodó Csoport" elnevezésű, kifejezetten hajléktalan emberek ellátására szakosodott speciális mentőegységet 3 mentőautóval, 24 órás szolgálatban. Másrészt a klímaváltozással magyarázta, hogy nem tud érdemben válaszolni a kérdésre.
"A szokatlanul enyhe időjárás miatt még messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, szignifikáns eltérés a korábbi időszakokhoz képest egyelőre nem jelentkezett, azonban a hidegebb idő bekövetkeztével a hajléktalan emberek egészségügyi ellátásban növekedés várható"
- fogalmazott az EMMI államtitkára.
Elárulta azt is, hogy az új helyzettel kapcsolatos tapasztalatok felmérése még folyamatban van - így még nem tud beszámolni az eredményekről, tehát arról, hogy mit jelent majd az új szabályozás az egészségügyi rendszerre nézve.