Négy darab fideszes képviselő látja a parlamentben, ahogy a magyar dolgozók sírját megássák

Még szerencse, hogy a multikat érdekli a törvény.

Kedd késő este - méltatlan körülmények mellett és alkalmatlan időpontban - vitáznak jelenleg is a parlamentben arról, hogy a magyar munkavállalók kötelezően elrendelhető túlórakeretét 400 órára megemeljék, és azt csak 3 év múlva fizessék ki. A rabszolgatörvényként ismert javaslat vitáján 4 darab kormánypárti képviselő jelent meg, igaz, számuk rohamosan csökkent (de most dicséret illeti Kósa Lajost, aki ott maradt késő este is az Országházban - néha laptopjába felejtkezve, de legalább végighallgatta az ellenzéki képviselők kritikáját).

A Fidesz részéről felszólaló Barcza Attila által "rugalmas munkaidő-szervezési feltételeknek" nevezett törvénymódosítással kapcsolatban a jobbikos vezérszónok, Pintér Tamás hangsúlyozta, most épp „a magyar dolgozó társadalom sírját ássák meg”. Emlékeztetett, ezzel a javaslattal felhatalmazzák arra a multikat, hogy 50 nappal többet elvehessenek a magyar munkavállalóktól.

"Nem szégyellik magukat, aprópénzért eladni a kétkezi munkásokat?"- érdeklődött Pintér Tamás, aki szerint a Fidesz elszakadt a valóságtól, és nem érzi a hétköznapi emberek problémáját. Majd egy javaslattal is élt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf számára:

„jöjjenek el mind a ketten a dunaújvárosi vasműbe, és dolgozzanak le ott pár műszakot, vagy menjenek el a rácalmási Hankookba, és szívják be a kemikáliákat egy 12-14 órás munkanapon, tapasztalják meg, mit jelent 100-200 ezer forintért robotolni!”

- fogalmazott.

Emlékezetes, még a szakszervezetek is együttesen szólaltak fel a törvénymódosítással szemben.

A színvallás napja: ma vált teljesen világossá, hogy a kormány a külföldi nagytőkét választja a magyar munkavállalókkal szemben

Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága két javaslat vitára bocsátásáról döntött. Az egyik Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf „rabszolgatörvénynek" is becézett tervezete volt a túlórák számának drasztikus növeléséről. A másik pedig a jobbikos Jakab Péter határozati javaslata arról, hogy legalább az országon belül törekedjen az állam az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvének érvényesítésére.

(Címlap- és borítókép: Kósa Lajos a parlamentben)