A május 31-i határidőről bőven lecsúszva, most tette közzé a vizes vb évéről, 2017-ről szóló beszámolóját a szervező Bp2017 Nonprofit Kft. Az éves jelentést a G7 gazdasági szakportál elemezte.
Az 55 milliárd forintnyi bevételből 49,5 milliárd forint állami támogatás,
vagyis az összes bevétel 91 százaléka. Szponzoroktól mindössze 1 milliárd, a bevételekből pedig alig több mint 800 millió folyt be.
Ezzel párhuzamosan a pr- és marketingköltségek, melyeket szinte kizárólag a fideszes propagandagépezet zsebelhetett be, több mint 10 milliárdot tettek ki.
Ami azt is jelenti, hogy az állami támogatás jelentős része ebbe az esetben is fideszes propagandaoldalak és -lapok kiadóinál landolt. A gazdasági szaklap megjegyzi,
a vizes vb-t külföldön nem is reklámozták!
A 2017-es mérleg szerinti eredmény végül 93 milliós veszteség lett.
A szervezők év végén 5,3 milliárddal tartoztak a beszállítóknak, noha az esemény augusztusban véget ért – emeli ki a G7. Azt is megemlítik, a Bp2017 Kft.-nek több tízmillió forintnyi merchandise-termék maradt a nyakán, illetve a készletek között tartottak nyilván két medencét is 1,7 milliárd forint értékben.
A cég megszüntetéséről az elvi döntés már megszületett, de ez valamiért még nem kezdődött meg. A szaklap újságírója szerint azért, mert nagyon komoly a rés a rövidtávon fizetendő tételek és a gyorsan mozdítható eszközök között, vagyis a cég likviditási gondokkal küzd. Ilyenkor pedig esélyes, hogy az egyik ki nem fizetett szállító felszámolást kezdeményez, ami nagyon nem mutatna jól egy atlétikai vb előtt.
Mert stadionból sosem elég: Budapest rendezi a 2023-as atlétikai világbajnokságot
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsa Buenos Aires-i ülésén már júliusban a magyar fővárost javasolta házigazdának, így túl nagy csodálkozni való nincs a dolgon. A portál emlékeztet, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség (MAFSZ) már 2017 őszén jelezte, hogy szabadtéri világbajnokságot rendezne, és mivel nincsen hagyományos nevezési procedúra, az egyeztetések meg is kezdődtek.