Akkor a parlament után temessük el az Alkotmánybíróságot is: házszabálysértéssel is meg lehet szavaztatni egy törvényt

Oszt' jó napot!

Az Ab elutasította a településkép védelméről szóló úgynevezett plakáttörvény ellen 55 országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt - tudósít az MTI.

A taláros testület döbbenetes indoklása szerint nem állapítható meg a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége,

nem kétharmados tárgykörbe tartozik, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára, és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.

A kifogásolt rendelkezések a médiahirdetési felület értékesítőjére és a költségvetési törvényben nevesített, támogatásban részesülő reklámozóra vonatkoznak. Az Ab a milliméterre a Jobbikra szabott törvény kapcsán képes volt leírni azt is, hogy 

"a rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, és a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadó korrupciós kockázat csökkentése."

A panaszt benyújtók egyik fő érve az volt, hogy a rendelkezések közjogilag érvénytelenek, mert azokat a házszabály megsértésével fogadták el. És akkor most tessék bekötni a biztonsági övet! Az Ab nem is tagadta, hogy a házszabályellenesen nyomták át a törvényt, egyszerűen elintézte azzal, hogy 

"önmagában a házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem okozza automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét."

Az alaptörvény sérelme az Ab szerint csak akkor állapítható meg, ha a" törvényhozási eljárás a házszabály közvetlenül az alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti". És szerintük, amit a plakáttörvény megszavazásakor áthágtak, az nem ilyen volt. Oszt' jónapot.

Tehát a magyar Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés saját működési szabályait lábbal tiporva is alkothat törvényt.

Ez nagyjából választ is ad az Országgyűlés mai fideszes meghekkelése körüli vitákra is, hiszen ezek után lényegében tök mindegy, hogy a házszabály megsértésével fogadták-e el a mai megszavazott törvényeket. 

Az indítványozók a törvény megalkotásával kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy bár a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek, az Országgyűlés azonban az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. Az Ab ugyanakkor rámutatott: a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt "teljes egészében tárgyalja újra", nem ellentétes az alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.

Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás több eleme

az alaptörvény szerint a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik, azaz elfogadásához kétharmados többség szükséges.

Az Ab szerint azonban az, hogy a pártok hol, és milyen körülmények között helyezhetnek el kampányplakátokat csak "követetten függ össze" a gazdálkdásukkal, tehát ezt sima feles törvényben is lehet szabályozni. 

Tehát a magyar Alkotmányíróság szerint a kétharmados párttörvény módosításához nem kell kétharmad. 

Az Ab kitért arra is, hogy a kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Ab azt emelte ki, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.

Az indítványozók felvetették az alaptörvényben biztosított véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Ab szerint azonban a szabályozás szükségességét

a közpénzekkel való felelős gazdálkodás (!!) és ennek átláthatósága (!!!) indokolta.

Továbbá a korlátozás nem aránytalan, mert a törvény az általában független felek között szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.

Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, egyúttal jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. Az Ab ezzel szemben kiemelte: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége csupán a médiahirdetési felületet értékesítő, illetve a reklámozó – adott esetben a párt – közötti szerződésben alkalmazott ár vizsgálatára vonatkozik.

Mindezek alapján az Ab elutasította az indítványt. A határozathoz a 15 tagú testületből Pokol Béla fűzött különvéleményt.

A politikai reklámok kihelyezésének szigorítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök 2017 júniusában visszaküldte a parlamentnek, mely még abban a hónapban elfogadta a jelenlegi szabályozást. Ezután fordultak ellenzéki képviselők az Ab-hez. A törvény többek között kötelező listaáras plakáthely-beszerzést, a plakátkihelyezésről szóló szerződések nyilvánosságra hozását, illetve a szabályok megszegése esetén a plakátok eltávolítását és bírságot írt elő.