Csütörtökön úgy szólalt fel a miskolci tüntetésen Szűcs Tamással, a PDSZ elnökével, és Varga László szocialista honatyával, hogy tudta, a rabszolgatörvényt néhány órával korábban már aláírta Áder János államfő. Elbuktak?
Nem, az ellenállás csak most fog igazából elkezdődni, több fronton is. Egyrészt népszavazást kezdeményeztünk, hogy ne a miniszterelnök, hanem az emberek dönthessék el, akarnak-e látástól-vakulásig dolgozni 3 évig ingyen. Másrészt folytatódnak a tüntetések is, hogy megüzenjük az Orbán-kormánynak, eddig és ne tovább! Persze látni kell azt is, a rendszer pusztán ezektől a demonstrációktól még nem fog megbukni, de ezeken keresztül a tüntetők a társadalmat is ébresztgethetik. Ugyanis a Fidesz eddigi legfőbb koalíciós partnere a közöny volt, arra építenek, hogy az emberek forduljanak el a politikától, mert akkor ők a saját szűk rétegüket megfélemlítve, megvásárolva, biztosítani tudják a saját kétharmadukat. Úgy látom, a rabszolgatörvény kiszabadította a szellemet a palackból, megmutatta, a társadalomnak még működik az immunrendszere. Sőt, a miskolci tüntetésnek az egyik fő üzenete már egyenesen az volt: álljon meg az ország, jöjjön az országos sztrájk. Egyetértek ezzel.
Az előbb azt mondta, a közöny a legnagyobb partnere a kormánynak. Ennek köszönhető, hogy a törvény benyújtása, azaz november 20-a óta a szakszervezetek nem mozdultak meg igazán, vagy legalábbis teljes erejükkel?
Évtizedek óta altatják és megfélemlítik a társadalmat, az érdekvédelmi szervezetek jogait pedig erőteljesen megnyirbálták, nem lehet most elvárni, hogy mindenki egy csettintésre felébredjen. Jelenleg az ébresztgetés folyamata zajlik, de mára eljutottunk addig, hogy a szakszervezetek az általános sztrájk lehetőségét is felvessék. Igaz, az sem lesz egyszerű a sztrájktörvény miatt.
Az ellenzéki parlamenti pártok végre ki tudtak hozni egy ügyet az Országházból az utcára. Még mennyi szerepük van ebben a küzdelemben?
A parlamenti pártok ezúttal valódi katalizátorként működtek. Azzal, hogy a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban korábban nem látott eszközöket vetettek be, és hogy a képviselőik elmentek a falig, vagy azon túl is, egyértelmű üzenet volt a társadalom számára, nagy a baj. A parlament eszköztára megváltozott, a régi kereteket a Fidesz lebontotta. Az Országgyűlés ma már nem a szakmai munka csúcsa, egyetlen egy kormánypárti politikust sem érdekel, hogy milyen szakmai anyagot tesznek le az ellenzéki képviselők az asztalra. Arra azonban igenis van lehetőség, hogy egy-egy törvény legitimitását gyengíthessük, ahogy az történt rabszolgatörvény esetében is. Hiába írta azt alá Áder János, jogszerűtlenül fogadták el. Jogállami keretek között életbe sem léphetne.
Mit vár a péntek esti tüntetéstől? Ezt azért is kérdezem, mert lassan már tényleg itt a "szeretetteljes karácsony", másrészt korábban azért vesztettek erejükből kormány elleni tiltakozó akciók, mert nem voltak vezéralakjai.
Nyilván a Fidesz nem véletlenül most terjesztette be ezt a törvényt, az ünnepek békésebb hangulatában bízva. De hogy még karácsony közeledtével is spontán-jellegű tüntetések zajlanak, tömegek mozdulnak meg, bizonyítja, az emberek mérgesek. Folyamatosan ráncigálta a nép bajszát az Orbán-kormány. A cafeteria elvonása, a lakáskassza kinyírása, az ukrán vendégmunkások behívása, a média bekebelezése után a rabszolgatörvény az utolsó csepp a pohárban. Most tüntetéshullám vonul végig az országon, a lehető legrosszabb időjárási körülmények között is, az emberek mégis megszervezik magukat, és minél többeket állítanak maguk mellé a saját környezetükben, annál nehezebb lesz őket letudni annyival, hogy Soros-bérenc. Érlelődik a kritikus tömeg.
A Fidesz bebetonozná a közéletet, ez látszódik. Ennek lehet az ellenszere az ellenzék kötelékben repülése?
Nagyjából letisztult a kép, van egy jó oldal és egy rossz oldal. A rossz oldal az, aki úgy erőszakol át egy rabszolgatörvényt, hogy azt a társadalom 83 százaléka ellenzi amelyik közigazgatási, a kormánynak alárendelt, a bírságkirály Patyi András által vezetett bíróságokat akar. Azok állnak a rossz oldalon, akik a média függetlenségét behintik sóval, és akik nem akarnak az Európai Ügyészséghez csatlakozni, mert ellopnák a közpénzt. És ezzel a rossz oldallal szemben egy jó oldalt is fel kell állítani, amely persze sokszínű, többszereplős...
Jó, de erre meg azt mondja a kormánypropaganda, hogy Gyurcsánnyal együtt tüntet a Jobbik. Gyurcsány Ferenc a jó oldalon áll?
Az ő személye mindig zavaró tényező, sokkal egyszerűbb lenne együttműködni, ha már nem politizálna. Persze, sokak szerint politikailag azért tartja életben őt a NER, hogy ezt az ellenzéki együttműködést nehezítse. Egy biztos, aki csak megjátssza az ellenzékit, azt a NER be fogja kebelezni, vagy már be is kebelezte, de aki őszintén küzd Orbán rendszere ellene, az a legnagyobb kockázatot is be fogja vállalni. Én például felkészültem arra, hogy ebben a küzdelemben akár elveszíthetem a mandátumomat is, de az az a lényeg, hogyha valaki el is esik, jöjjön egy másik, aki felveszi a zászlót.
Vegyük úgy, hogy ez új egység működőképes lesz. De ebben hogyan lehet az MSZP-s MSZP-s, a jobbikos pedig jobbikos? Persze, az is nyilvánvaló, hogy a NER sem ideológia alapján, hanem pillanatnyi érdekek mentén működik.
Kell, és lehet is képviselnünk a saját meggyőződésünket, hiszen például a DK és a Jobbik politikai értékrendje kutya messze áll egymástól. De ismétlem, most az a helyzet, hogy Orbán Viktor a társadalom nyakára tette a kést, nekünk pedig a legfontosabb feladatunk a kést kiütni a gyilkos kezéből, a gyilkost és tettestársait pedig bebörtönözni. Eközben persze gondolkodhatunk azon, hogy ki milyen világot képzel el, mert biztos, hogy nem egyformát. De amikor rabszolgatörvénnyel üldözik el a hazájából a magyart, akkor biztos, hogy nem a különbözőségeken kell filozofálni.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az MSZP kommunikációs igazgatója átdobja a Jobbik szóvivőjét a köztévé kerítésén?
Ha nincs jogállam, akkor alternatív eszközökkel kell küzdenünk, és ha ehhez arra van szükség, hogy egy szocialista bakot tartson egy jobbikosnak, akkor ilyen eszközökkel kell bejutnunk a nép birtokába, hogy megvédjük azoktól, akik azt elbitorolták a néptől.
Pénteken nemcsak a rabszolgatörvény jelent meg a Magyar Közlönyben, hanem az a másik 40, amellyel teljesen átszabták a magyar jogállamiságot. Itt az volt a trükk, hogy a túlóra módosítása szépen elfed mindent, vagy csak elmérte magát a hatalom?
Nem biztos, hogy ennyi év uralkodás után a félelemérzetük még kiválóan működik. Szerintem nem mérték fel azt, hogy milyen társadalmi hatást fog kiváltani ez a módosítás. Előfordulhat persze az is, hogy csak a közigazgatási bíróságokról akarták elvinni a tekintetet. Bárhogy is történt, az biztos, hogy ez a törvény felébresztette a társadalmat. A gát átszakadt, ami persze előhozza az összes többi sérelmet is, amit az emberek elszenvednek ettől a kormánytól.
A választások után nem sokkal még attól tartottam, hogy miután a parlamenti ellenzék elvesztette a vezető alakját, Vona Gábort, a helyét Gyurcsány Ferenc veszi át. Ez szerencsére nem vált valóra, a volt miniszterelnök erre már úgy tűnik alkalmatlan, viszont Vona helyét így sem töltötte be senki. Ugyanakkor feltűnt Jakab Péter és Tordai Bence (Párbeszéd), akiknek provokatív felszólalásaival, megnyilvánulásaival nem igazán tud mit kezdeni a Fidesz. Ez a szerep mennyire tudatos? Ez lehet az új fegyver, amivel az öregedő fideszeseket ki lehet billenteni az egyensúlyukból?
Ez egy fegyver lehet a sok közül. Kívülről mindig úgy láttam, hogy akik benne ülnek, azok egy elitklubként tekintenek az Országgyűlésre, felveszik a szép ruhát és kimérten elbeszélnek egymás mellett. Vona Gábor tudott ebbe színfoltot vinni, mikor összecsapott Orbán Viktorral. Én pedig úgy voltam vele, ha már én is itt vagyok, be kell rúgni az ajtót, mert én azokat az embereket, akik ott ülnek a kormányoldalon, nem tisztelem, mert tényleg bűnözők vannak közöttük. Hogy ez tudatos, vagy ösztönös? Nem tudom, én ilyen vagyok. De nem én provokálom a fideszeseket, hanem ők provokálnak engem. Ugyanis sérti az igazságérzetemet, hogy a szemembe hazudnak! Annak viszont örülök, hogy az igazságbombáim repeszei sok mindenkit eltalálnak, és megsértődnek a nagyurak. De szerintem a nép ezt el is várja egy képviselőtől. Igenis a szemükbe kell mondani, ha bűnözők, akkor bűnözők, ha meg lókupecek, akkor lókupecek.
De nem tart attól, hogy így a magyar parlamentarizmus tekintélyét is leépíti?
A magyar parlamentarizmus méltósága akkor épült le, amikor bűnözők kerültek az Országgyűlésbe. Sorra derülnek ki korrupciós ügyek, de a Polt Péter-féle ügyészség bevédi őket. Meg kell tisztítani a parlamentet a szeméttől, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy a tisztelt klubban egy kis zűr keletkezik.
És milyen volt Orbán Viktor székében ülni?
Az volt a cél, hogy megmutassam, Orbán Viktor hatalma mennyire törékeny. Ha a nép egyszer úgy dönt, akkor azt a trónt el fogja venni tőle. Erre fel kell készülnie. Amellett, hogy nagyon zavart volt, a tekintetéből egy gyerek durcásságát láttam. Hogy erre mi lesz a válaszreakció, azt még nem tudni. De ha egy óvodás bedurcázik, mert elvették a székét, akkor elmegy panaszkodni az óvónénihez.
Orbán Viktor mit mondott Önnek?
Csak annyit mondott, hogy „adja ide, ez az én székem!”. És kihúzta, szó szerint kihúzta alólam a széket és a lábamra tolta. Ezt szóvá is tettem neki, hogy azért óvatosabban, miniszterelnök úr. Mindegy is. El fog jönni az idő, amikor ő fogja megütni a bokáját. Dolgozunk rajta.
(Címlap- és borítókép: Jakab Péter és Orbán Viktor a rabszolgatörvény megszavazásának napján, interjún belül: képek a miskolci tüntetésről - fotók: Béli Balázs / Alfahír)