Üzenet a Honvédkórházba: a miniszter nem tud azonosulni azokkal, akik nem akarnak több pénzt keresni

4 napja lesz a Honvédkórházban dolgozóknak.

Szerdán az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága egy több mint három órás ülésen hallgatta meg Korom Ferenc altábornagy, vezérkari főnök, akit a szaktárca a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt. Azonban jelen volt Benkő Tibor honvédelmi miniszter is, így az ellenzéki képviselők (akik végül ketten maradtak az ellenzéki oldalon - az LMP-s Demeter Márta, és a jobbikos Varga-Damm Andrea -, mert az MSZP-s Harangozó Tamás és a DK-s Vadai Ágnes elhagyta az üléstermet a beszámoló megkezdése előtt) a tárcavezetőt is kérdezhették.

4 napjuk lesz

Az egyik legfontosabb téma a Honvédkórház volt, ami amúgy egyik beszámolóban sem került szóba (ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormányzat létrehozta a honvédségi alkalmazott státuszt, így többek között a Honvédkórházban dolgozó ápolók, orvosok sem lesznek a későbbiekben közalkalmazottak, és kikerülnek a munkatörvénykönyv hatálya alól – emellett számos jogkörük is csorbul). Így Demeter Márta is rákérdezett arra, hogy mi folyik a Honvédelmi Minisztérium alá is tartozó, és egyébként majd 2 millió embert ellátó egészségügyi intézményben, valamint Varga-Damm Andrea is kíváncsi volt arra, felkészült-e a katonai ellátás, hogy a honvédelmi alkalmazotti státusz bevezetését követően többen is felmondanak a Honvédkórházban.

Nos, Benkő Tibor szerint mindössze csak az újságcikkek szerint került veszélybe az ellátás a Honvédkórházban. Korom Ferenc pedig azt hangsúlyozta, hogy a katonai (egészségügyi) ellátást nem zavarja semmi. Abban is megegyeztek, hogy helyén való volt a Honvédkórház orvosigazgatójától az, hogy nem tájékoztatta az intézménybe látogató Demeter Mártát.

Benkő Tibor az ismételt kérdésre végül leszögezte, vélemény szerint a honvédelmi alkalmazottak számára nincsen semmilyen túlkötelezettség, majd üzent is a Honvédkórház elégedetlenkedő alkalmazottainak:

„nem tudok azokkal a hangadókkal azonosulni, akik nem akarnak több pénzt keresni.”

Egyébként a kórházból származó információink szerint

január 18-tól kerülnek kiadásra az új szerződések, és a dolgozóknak 4 napjuk van azokat aláírni.

Ha nem írja alá, akkor megszűnik a jogviszony, ha túl csúszik a határidőn, akkor is.

Önjárók

Egyébként Korom Ferenc hangsúlyozta, hogy 2026-ra (Zrínyi2026) egy a XXI. századi követelményeknek megfelelő magyar hadsereg felállítása a cél, éppen ezért folyamatosak a haderő fejlesztések – amelynek során többek között 44 darab harckocsit és 8 repülőt is beszereznek, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség integrációja is megszűnik. A Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság egybeolvadásával megalakul a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek élén a parancsnok áll, aki valószínűleg Korom Ferenc lesz.

A Honvédelmi Minisztérium – ahogy azt a botrányos december 12-ei szavazáson a fideszes többség megszavazta – kiválik a Magyar Honvédség állományából, és egy közigazgatási-politikai-felügyeleti-irányító szervként működik tovább. A katonai stratégia megalkotása viszont a parancsnok kezébe kerül: ezt egyébként úgy fordította le a leendő parancsnok, hogy a miniszter megmondja, hogy mit csináljon a katonaság, ő pedig azt, hogy hogyan. (Egyébiránt jó tudni, hogy a magyar kormány is elismeri már a kibertérben zajló hadműveleteket, és a haderőfejlesztésben szerepel a kiberkiképzés is.)

Azonban a honvédség irányításának átalakítása hordoz magában kihívásokat is. Jellemző, hogy a kormánypárti politikusok a vonatkozó törvényhez 188 módosítót nyújtottak be. Demeter Márta szerint pedig

félő, hogy a honvédség a civilkontroll gyengülése mellett önjáróvá válik,

illetve az aktuális kormányzat pártpolitikai célokra használhatja fel azt.

Szintén aggályosnak nevezte a bizottság LMP-s alelnöke, hogy a közbeszerzési törvény kötelezettségei alóli felmentéssel (a nyilvánosság kizárásával) mintegy 1000 milliárd forintot költ el honvédelmi célokra a kormány.

A vendégként jelenlévő Varga-Damm Andrea többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy úgy hozták meg a jogszabályokat, és úgy változtatták meg a közbeszerzés rendszerét is, hogy közben a honvédelmi stratégia megalkotása még várat magára (még nem tárgyalt erről a kormány). Emellett kíváncsi volt arra is, hogy milyen konkrét fenyegetésekről tud a kormányzat (azt ugyanakkor elismerte ő is, hogy déli irányból érezhető egy migrációs nyomás, valamint aggályosnak tartja „az Ukrajnában zajló orosz offenzívát is”). Egyébként abbeli örömét is kifejezte a jobbikos politikus, hogy személyesen is kérdezheti a honvédelmi minisztert, ugyanis a parlamenti vitában csak az államtitkára képviselte őt).

„Én nem kívánok ott bohóckodni”

- jegyezte meg Benkő Tibor, szerinte amikor „kreált ügyekről, újságcikkekről” van szó, neki ott nincs szerepe.

Egyébiránt elismerték, nem kell félnie a lakosságnak, azonban a biztonsági helyzet megváltozott, amit az is bizonyít, hogy a térség minden országában megkezdődött egy fegyverkezési folyamat.

A bizottság fideszes többsége végül 6 igen és 1 nem szavazat mellett támogatta Korom Ferenc kinevezését.

(Címlap- és borítókép: Benkő Tibor honvédelmi miniszter (j) és Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke (b2) a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Korom Ferenc altábornagy, vezérkari főnök (balról) kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2019. január 9-én. MTI/Kovács Tamás)