„Nem éri meg túlhajszolni a munkavállalókat, de ezt nem mindenki látja be”

Egyre több a munkahelyi baleset, 2010 óta gyakorlatilag nincs felügyelet.

A rabszolgatörvény kapcsán előtérbe került munkavállalói minimum a növekvő számú munkahelyi balesetek miatt a munkafelügyeleti szervek megerősítését szorgalmazza, ami már a Munkatörvény Könyve legújabb módosítása nélkül is életbe vágó lenne –

és ezt még a hivatalos adatok is alátámasztják.

Jól látható, hogy 2013 és 2017 között élesen emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Az elérhető legfrissebb adatok szerint 2018 első három negyedévében már 16.227 bejelentett baleset történt, ami egyébként magasabb szám, mint 2017 hasonló időszakában (16.172).

 

A halálos munkabalesetek száma 2015 óta egyre inkább lassuló mértékű tendenciát mutat; 2018 szeptemberéig 56 végzetes kimenetelű balesetről tud a minisztérium (2017-ben 62-nél jártunk hasonló időszakban).

 

Ok-okozati összefüggés van a munkavállalók leterheltsége, valamint a foglalkozás-egészségügy megbetegedések és a munkahelyi balesetek számának a növekedése között – reagált minderre az Alfahírnek Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke emlékeztetett, ez nem új dolog, viszont a rabszolgatörvény ezt a tragikus helyzetet csak tovább súlyosbítja.

Ez a leterheltség természetesen nem jó a munkavállalók számára, hiszen az egészségüket kockáztatják ezzel, de nem jó a munkáltatóknak sem: egyre inkább nő a három napnál tovább betegállományt igénybe vevő alkalmazottak száma, ami a cég számára költséget, és termeléskiesést is jelent – fogalmazott.

„Nem éri meg túlhajszolni a munkavállalókat, de ezt nem mindenki látja be”

- szögezte le Kordás László. Szerinte az, hogy ezzel szemben inkább a rövidtávú érdekek a hangsúlyosabbak, egy nagyon rossz munkáltatói hozzáállás, és a kormány most segíti is ezt ezekkel az extra kedvezményekkel.

A MASZSZ elnöke emlékeztetett,

2010 óta gyakorlatilag teljesen leépült a munkabiztonsági és a munkaügyi felügyelet.

Amivel korábban egy önálló intézmény, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (Ommf) foglalkozott, most gyakorlatilag egy kormányhivatal főosztályvezetőjének helyetteséhez került. A két felügyelet alá egykor 800 ellenőr tartozott, most jó ha van belőlük 200.

Pedig lenne rá szükség!

A munkaügyi felügyelet szintén negyedévente publikálja az ellenőrzéseinek tapasztalatait – a legújabb számokat pont ma hozták nyilvánosságra, eszerint 2018. szeptember 30-ig a munkaügyi hatóság 13.316 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 70 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (54.781 fő) 68 százalékát érintették. És a durva, hogy ennél csak rosszabb volt a helyzet, 2017. első háromnegyedévéhez viszonyítva az ellenőrzések számában (2017. szeptember 30-ig: 13958 db), a szabálytalan munkáltatók arányában (2017. szeptember 30-ig 71 százalék), valamint a szabálytalansággal érintett munkavállalók arányában (2017. szeptember 30-ig 71 %) is kisebb csökkenés figyelhető meg.

Kordás László érdeklődésünkre elmondta, a munkafelügyelet ügyét a tárgyalások során próbálják folyamatosan napirenden tartani, de sajnos megoldás még nem született a helyzetre. Vannak programok, mint például az Országos Munkavédelmi Program, de a valóságban abból nem sokat látni. Hiányoznak a jogszabályok, át kellene tekinteni a működési környezetet, a jogi környezetet, és utána meghozni a szükséges döntéseket, például növelni az ellenőrök számát, hogy a munkahelyi ellenőrzés nyújtson védelmet azoknak a munkavállalóknak is, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs szakszervezet – sorolta.

2010-ben visszavették a szakszervezetek jogait ezzel kapcsolatban is, azóta pedig az állam nem látja el ezt a feladatát – fogalmazott a MASZSZ elnöke.

(Címlap- és borítókép: szakszervezeti tüntetés a rbszolgatörvény ellen - fotó: Béli Balázs / Alfahír)