A Fidesz ellenségképző propagandájának alapjait Hitler írta meg

A már elhunyt kampányguru, Arthur Finkelstein módszere rímel a náci vezér propaganda-elméletére.

A 24.hu számolt be először arról, hogy Birnbaum a Soros Györgyöt támadó kampány megszületésének hátteréről közölt részleteket a svájci Magazin című napilap-melléklettel.

A holokauszt-túlélő apától született üzletember szerint a Finkelstein-módszer alapjait pontos számok és adatok, azaz felmérések adják, de a legfontosabb, hogy a kampányguru korán felismerte: az emberek leginkább olyan dolgoktól félnek, mint a drogok, a bűnözés, vagy - a sajátjuktól eltérő – bőrszín. Arthur Finkelstein úgy gondolta, a legjobb eredményt a választók egymás ellen fordításával tudja elérni, méghozzá a félelem segítségével. Vagyis negatív kampányt kell folytatni: a jelölt ahelyett, hogy a saját programját népszerűsítené, folyamatosan az ellenfelet támadja. Ez úgy néz ki, hogy kijelölnek a kampányban egy ellenséget, akit folyamatosan támadni lehet, és akire minden, a választók által rossznak vélt dolgot ki lehet vetíteni, így elveszítik benne a választók a bizalmukat.

Birnbaum szerint Finkelstein mindig azt mondogatta, hogy a szövetségesek annak idején nem a nácik ellen harcoltak, hanem Hitler ellen, az amerikaiak pedig nem az Al-Kaida, hanem Oszáma bin Láden ellen.

Hitler emlegetése azért is érdekes az egyébként zsidó származású kampányszakértők szájából, mert a náci vezér pontosan azt a kommunikációs taktikát alkalmazta a zsidók ellen, amellyel Finkelsteinék megteremtették a Soros-kampányt a Fidesz számára.

„Tudni kell, hogy az embernek ahhoz, hogy egyáltalán eredményt érhessen el, már tisztán lelki megfontolásokból kifolyólag sem szabad a tömegnek két vagy több ellenfelet mutatnia, mivel ez a harci erő teljes szétaprózásához vezet”

- írta Hitler a Mein Kampf című könyvében.

Tökéletesen egybecseng azzal a kommunikációs stratégiával, amit ma is Finkelstein-módszerként követ a Fidesz. Soros György az egyetlen ellenség. Az ő számlájára írják a külföldi finánctőke támadásait, a migrációt, a nemzetközi háttérhatalmat, Brüsszel irányítását, az ellenzéket, a kormánykritikus civil szervezeteket, a kormányellenes megmozdulásokat.

A Mein Kampfban az is olvasható, hogy „minden propagandának népinek kell lennie, és szellemi színvonalát azok legkorlátozottabbjaihoz beállítania, akikhez fordulni gondol. Szellemi szintjét annál mélyebbre állítja, minél nagyobb kell legyen a megragadandó embertömeg” - vélekedett Hitler.

És nem pontosan ezt látjuk teljesülni a kormányzati propagandamédiában?

Egybites gyűlöletkeltő üzenetek, karaktergyilkos módszerek, az sem baj, ha a cikkek minden egyes szava hazugság. A Lokál és a Ripost színvonalukban a mai megfelelői a náci lapoknak, a Völkischer Beobachternek és a Der Stürmernek.

Azt is Hitler írta, hogy

„a tömeg befogadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny és éppen ezért nagyon feledékeny. Ezekből a tényekből kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkozzék. Ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételni, amíg az utolsó is megérti ebből a szóból azt, amit akarunk.„

Szintén ezt tapasztaljuk, amikor minden a kormányzatot ért kritikára vagy kormányellenes megmozdulásra az a válasza a Fidesznek, hogy Soros György. Évek óta más sem ömlik a kormányzati propagandagyárból, csak az, hogy Soros György destabilizálni próbálja Magyarországot.

Az áprilisi választás után megjelent Ébresztő, ideje szembenéznie önmagával a teljes ellenzéknek! című cikkemben a fideszes propagandagyár kapcsán leírtam:

„Orbán Viktorék éveket töltöttek el azzal, hogy felépítsék saját kézi vezérelt médiabirodalmukat, amellyel egy párhuzamos valóságba rántották saját szavazótáborukat. Egyszerű és világos célokat fogalmaztak meg, az emberek természetes ösztöneire építve politikájukat. Összefogták és koordinálták azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek segítségével üzeneteiket közvetíteni tudják.”

A fideszes narratívában a Soros Györgynek tulajdonított migráció is fontos szerepet játszott, áprilisi cikkemben rámutattam:

„Orbán Viktor az emberek érzelmeire, ösztöneire játszott: megvédeni az országot egy külső fenyegetettséggel szemben, ami elpusztíthatja egész kultúránkat. A félelem legyőzte a józan észt”

- tettem hozzá.

Az könnyűszerrel megállapítható egy egyszerű összehasonlítás alapján, hogy a Finkelstein-módszer lényegében megegyezik a Hitler-módszerrel: hozz létre egy ellenségképet, amivel rájátszol az emberek félelmeire, nagyítsd fel és minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközzel ezt ismételgesd. A Mein Kampf esetében megjegyzendő, hogy évekkel ezelőtt maga Orbán Viktor is hivatkozott Hitler könyvére. Igaz, azért tette, hogy „megvilágítsa” az MSZP politikáját.

2006-ban egy pártkongresszuson Orbán párhuzamot vont a nemzeti szocializmus és a nemzetközi szocializmus között:

„Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból: »a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget«. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt”

- idézte a Hírszerző az akkor még ellenzékben politizáló Orbánt. Fidesz-szóvivőként Szijjártó Péter később a Nap-keltében elismerte, hogy főnöke a Mein Kampfból közölt szövegrészletet. Ez azért is pikáns, mert a Fidesz kormányon pontos ezt a gyűlölet-tételt alkalmazza és veszi alapul saját politikájában, másrészt azt is igazolja, hogy a kormánypártban tisztában vannak Hitler propaganda-elméletével.

Az mindenképpen leszögezendő: összehasonlításom nem jelenti azt, és nem célja, hogy Hitler, a náci rezsim és Orbán Viktor, illetve kormánya között egyéb párhuzamot vonjon az ellenségképzés propagandáján kívül. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ellenzéki oldalon is van példa hasonló próbálkozásra Orbán Viktor személye ellen (lásd. például most az O1G-szlogen mantrázását), mint a kormányoldalon Soros esetében. Ugyanakkor az eszközök és összehangoltság terén a szétaprózódott ellenzék hátrányban van, eddig kevésbé tudta hatékony, félelemkeltő történetbe helyezni a kormányfőt, mint „minden rossz eredendőjét”.

Jelenleg (még) a Soros-ellenes kampány üti az Orbán-ellenest. Azt sajnos nagyon nehéz elképzelni, hogy belátható időn belül a magyar politika ne ellenségképek mítoszainak összecsapásáról szóljon.