Varga Mihály gyakorlatilag a kukába dobta a szakszervezetek követeléseit

Alig két hete levélben fordult a legnagyobb szakszervezeteket tömörítő konföderáció a kormányfőhöz. Négypontos követeléscsomagjukban a rabszolgatörvény eltörlését, a minimálbér emelését és a cafetéria rendezését, a sztrájkjog újraszabályozását és a nyugdíjba vonulás rugalmasabbá tételét kérték. Orbán helyett Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt: nem tesznek semmit.

Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt a szakszervezeti konföderáció Orbán Viktorhoz címzett négypontos követelésére. A tárcavezető levelében azt írja, „a munkaadói és a szakszervezeti oldalnak kell egyezségre jutnia az ellenzékhez köthető szakszervezetek javaslatairól, ehhez a kormány már 2011-ben létrehozta azokat az érdekegyeztető fórumokat, amelyeken lehetőség nyílik a szociális párbeszédre”.

A munkavállalói érdekképviseletek négy pontban foglalták össze követeléseiket:

  1. Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány!
  2. Kétszámjegyű minimálbéremelést, állítsák vissza a cafeteriát, rendezzék a közszféra béreit!
  3. Szabályozzák újra a sztrájkjogot, érdemi párbeszédet és egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosítása előtt!
  4. Dolgozzanak ki rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert, korszerűbb formában, de hozzák vissza a korengedményes nyugdíjakat, tisztességes módon támogassák a megváltozott munkaképességű dolgozókat!

Itt a szakszervezetek négypontos követelése a szombati tüntetésre

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) székházában karácsony előtt alakult meg a szinte összes nagy hazai érdek-képviseleti tömörülés részvételével az az operatív munkacsoport, amely szerdán tartotta első tanácskozását. Az ülésen a következő követeléseket fogalmazták meg: Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány!

Az Orbán-kormány most gyakorlatilag lerázza az érdekképviseleteket, nagyvonalúan elhallgatva azt a tény, hogy a multik (elsősorban német autógyárak) érdekében elfogadott rabszolgatörvény kapcsán egyáltalán nem volt sem párbeszéd, sem érdekegyeztetés, és a családok védelméről szóló álkonzultációs kérdőíven sem szerepelt erre vonatkozó kérdés. Az ugyanakkor beszédes, hogy a rabszolgatörvényként megismert jogszabálytervezetet Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője, korábbi polgármestere nyújtotta be azok után, hogy a BMW nyáron jelezte, ott kívánja felépíteni új üzemét.