Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jogállamiság feltételeinek teljesüléséhez kössék az uniós források kifizetését

Rossz hír az Orbán-kormánynak, de ez rossz hír Magyarországnak is?

Az elfogadott mechanizmus szerint felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Megnövelnék az uniós értékeket védő NGO-k finanszírozását

Arról is szavaztak az Európai Parlamentben, hogy a tervezettnek mintegy háromszorosára emelnék a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben. A 426:152 arányban jóváhagyott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett. A program létrehozása és finanszírozása kapcsán még a másik uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások. 

A Fidesz szerint ezek az NGO-k mind „Soros-szervezetek”, és az Európai Parlament csütörtöki döntései „újra rávilágítanak arra, hogy gyakorlatilag Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát, ugyanis az EP megszavazta, hogy az európai emberek pénzéből ezután több száz millió euróval több pénzt adjanak a Soros-szervezeteknek”. Na és miért? Hogy „még több bevándorlót hozzanak be Európába”, ez pedig „újabb bizonyíték” arra, hogy az Európai Parlament jelenlegi, bevándorláspárti többsége lépésről-lépésre a Soros-terv szerint halad”.

(MTI)

Sargentini: ez egy új eszköz a tagállamok figyelmeztetésére

Az Európai Parlament szerdán vitázott az előterjesztésről. Felszólalt a holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, Judith Sargentini is, akinek a nevével fémjelzett, a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatos kritikus megállapításokat tavaly szeptemberben fogadta el az Európai Parlament. Sargentini a szerdai vita során elmondta, a javaslat egy új eszköz lesz – az európai polgárok számára is - arra, hogy a tagállamokat figyelmeztessék.

„Ez egy olyan eszköz, amire tényleg szükség van ahhoz, hogy az Európai Unió jól tudjon működni”

- szögezte le a zöldpárti képviselő.

Deutsch Tamás: az Európai Unió nem hozhat ilyen döntést

„Csodálkozva hallom azt az intézményi fetisizmust, amelyik az Európai Unió és a tagállamok létezésének a legfőbb célját abban véli felfedezni, hogy a jogállamiság működjön”

– jelentette ki a szerdai vitában Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

A politikus kifejtette, az Európai Uniónak és a tagállamoknak a működésük, a tevékenységük középpontjában az áll, hogy garantálják az európai polgárok szabadságát, és mindent megtegyenek az európai polgárok jólétének gyarapításának az érdekében. Ehhez nyújt garanciát a jogállami intézményrendszerek, jogszabályok, intézmények működésének az együtthatása.

Deutsch Tamás szerint lehetnek olyan jelenségek az Európai Unió működésében, amelyek fenyegetik a jogállamiságot, de bármi is fenyegetné ezt, „az Európai Unió nem hozhat olyan döntést, amikor a jogállamiságot veszélyeztető eszközökkel akarja a jogállamiságot állítólag fenyegető veszélyeket elhárítani”.

Az Európai Bizottság javaslatát gyengének nevezte, ami „a parlamenti előkészítés során még tovább romlott”, továbbá „a jogállamiság alapját jelentő legfontosabb eszmét, a normativitást nélkülözi.” A fideszes európai parlamenti képviselő azt is kifogásolta, hogy „nem lehet világosan kihámozni”, „milyen szabályok, milyen megsértése esetén indul egy olyan eljárás, aminek rendkívül fontos pénzügyi szankciója lehet”.

Deutsch szerint a javaslatot nem lehet támogatni, mivel az „a jogállamiság lebontását, veszélyeztetését jelenti”.

Balczó Zoltán: kötelezővé kell tenni az Európai Ügyészséghez való csatlakozást

Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője az Alfahír megkeresésére elmondta, azt tartaná általános megoldásnak, ha nem egyedi büntetéseket foganatosítanának a tagországokkal szemben,

"hanem alapelvként kötelezővé tennék, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, amely vizsgálhatná az uniós források felhasználását."

Balczó szerint, bármennyire is korrupt módon használja fel az uniós pénzeket az Orbán-kormány, az nem lehet, hogy nagyon fontos, pozitív és közösségeket érintő projektek se valósuljanak meg a források befagyasztása miatt.

Ujhelyi: „a közös játékszabályokat mindenkinek be kell tartania”

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő az Alfahírnek elküldött közleményében azt írta, világosan látszik:

„az EU-nak elege lett abból, hogy európai adófizetői pénzből finanszírozzák többek között azt az Orbán-rezsimet, amelyik aztán kisvasútra, haveri sertéstelepre, vagy Mészáros »kisgömböc« Lőrinc feltőkésítésére költi az ország gyarapodására szánt forrásokat.”

Ujhelyi szerint beismerő vallomással ér fel, hogy a széles politikai támogatással bíró javaslatot - „a nyíltan szélsőséges, Európa-ellenes erőkkel egyetértésben - a Fidesz képviselői leszavazták, ezzel saját konzervatív, kereszténydemokrata pártcsaládjuk értékeit is megtagadva”.

Sokatmondó nevezte, hogy a Fidesz eddig minden olyan kezdeményezést igyekezett megakasztani, amely az uniós források szigorúbb felügyeletét tűzte ki célul, így az Európai Ügyészséghez sem voltak hajlandóak csatlakozni.

A szocialista európai parlamenti képviselő közleményében rámutatott, az európai alapértékek és a jogállamiság nem képezhetik alku tárgyát, „a közös játékszabályokat mindenkinek be kell tartania”.

„A közpénzből Európa-ellenes kampányt folytató, az EU-s forrásokat haveri kézbe játszó kormány valódi hazaárulást követ el, ha kockáztatja a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését. Meg kell állítanunk az orbáni rezsim ámokfutását: erre legközelebb a májusi EP-választásokon lesz lehetőség. Stop Orbán!”

- zárta közleményét Ujhelyi.

Niedermüller Péter: a magyar kormány ellen irány a javaslat

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője arra hívta a fel a figyelmet, hogy saját pártcsaládja mutatta meg a Fidesznek: Magyarország kevesebb támogatásra számíthat a 2021-ben kezdődő költségvetési ciklusban, ha továbbra is megbénítják az igazságszolgáltatást, és büntetlenül maradnak a kormányhoz köthető korrupciós ügyek.

Niedermüller szerint a határozat azonban nem Magyarország, hanem „a magyar kormány gyalázatos politikája” ellen irányul.

Ez még csak az első lépcsőfok volt

Az MTI összefoglalója emlékeztet rá, hogy ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

Magyarországi oka is lehet a javaslatnak

Keddi előzetesünkben említettük, hogy a javaslat hátterében a magyarországi uniós források felhasználását ért kritikák is közrejátszhattak. Emlékeztettünk rá, hogy az OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) súlyos szabálytalanságokat tárt fel Orbán Viktornak vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cégével, a közvilágítási projektekben utazó Eliossal kapcsolatban. Azt is írtuk, hogy „Orbán Viktor megbízható legfőbb ügyésze, Polt Péter lényegében fiókba tette az egész OLAF-jelentést. A magyar hatóságok tavaly novemberben szüntették meg a nyomozást az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben.” A Legfőbb Ügyészség levélben kereste meg az Alfahírt azzal, hogy ezen állításunk valótlan és az OLAF-jelentéssel kapcsolatban a következők a tények:

 

„Az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos 2017. december 22-én kelt ajánlását 2018. január 8. napján kapta meg a Legfőbb Ügyészség. A Legfőbb Ügyészség az ajánlást az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította, amely az ügyben 2018. január 22. napján nyomozást rendelt el, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az új Be szerinti felderítési szakban lévő eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda a 2018. október 26. napján kelt határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette.”